idén és talán egy jó időre utoljára (lásd lent), de itt vagyunk a friss fantasztikus hírekkel, amelyek az elmúlt hetekben gyűltek össze.

(Fotó: Juanma Carrillo / Flickr)

Ha váratlanul ér véget a hírlevél (nincs elköszönés), akkor félbevágta neked a Gmail. Van egy gomb a levél végén akkor is, amire ha rányomsz, az egészet elolvashatod.

Hírek

1. Az utolsó Kitchies győzetesei | File770

2. 2025-ig ingyen megnézheted az egyik legelső magyar sci-fi filmet | Roboraptor

3. Az Agave Könyvek szokásos év végi bejegyzése a jövő évi tervekkel

4. Jön a Witcher IV, Ciri lesz a főhős | The Wertzone / Roboraptor

5. Sci-fi novellapályázat december 31-ig | Talentum House

2024 kedvencei

PB: Nem szoktam ilyen nagy bajban lenni év végén a kedvencek megnevezésével, de ha az idei listán végignézek, akkor azt látom, hogy a legtöbb kiemelkedően jó dolog, amit olvastam, nem fantasztikum volt. Szerencsére vannak kivételek.

Újraolvastam (hallgattam) Ada Palmer Terra Ignota-tetralógiáját. Továbbra is meggyőződésem, hogy a modern sci-fi mesterműve. Takács Bogi novelláskötetét is élveztem idén, ahogy csodálatos volt a The Best of Caitlín R. Kiernan is, amit születésnapomra kaptam.

Elég jó volt qntumtól a There Is No Antimemetics Division, aminek állítólag jön egy felújított, rendes kiadása a közeljövőben; és kifejezetten kiemelkedő volt Patonai Anikó Ágnes kisregénye, a Branstetter. A rövideket nézve szintén jól csúszott Ray Nayler kisregénye, a Mamutrezervátum.

Volt aztán idén új regény Kondor Vilmos alternatív történelmi univerzumában, ami szokás szerint jó volt; ugyanígy szokás szerint élveztem a Gabo-antológiát is, és belekezdtem Steven Brust Vlad Taltos-sorozatába, ami remekül szórakoztat. Kifejezetten erős élményt még idén a Branstetter mellett John Langan Horgokja jelentett.

És kb. ennyi. Ó nem, volt még A kikiáltó Joan Samsontól, az se volt rossz. De még ezzel együtt is úgy érzem, hogy vagy kevesebb általában a (főleg hazai) SFF-megjelenés, ami engem érdekel, vagy az is lehet, hogy általában kevesebb az ilyen megjelenés. Mindenesetre gyenge volt ez az év ilyen szempontból.

Olvasni-, hallgatni- és néznivaló magyarul

• Karácsonyi könyvajánló | Markovics Botond

• Az öt legjobb sorozat, amit 2024-ben néztem | CaptainV

• Az Új Nap könyve – Eszkatológia I. | Farkas Balázs

• Az Új Nap könyve – Eszkatológia II. | Farkas Balázs

• Az Új Nap Földje – Eszkatológia III. | Farkas Balázs

• Igényes horror-e az Eretnek? | Sepsi László FB

• Markovics Botond 15 kedvenc sci-fi regénye | Markovics Botond

• Interjú J. D. Barkerrel | Bánffy Dávid, 1749.hu

• Az Afázia nyelvészeti sci-fi vagy magyarkodó giccs? | Bibliomancer Podcast #7

• Nézzetek be a műhelyembe! | Timár Krisztina, Moly

• Miért nem folytatódnak sorozatok? Az Agave Könyvek válaszol | Moly

• Kapucnis nagytudásúak - 2024 soron kívüli kedvencei | CaptainV

Olvasni- és néznivaló külföldiül

• Mi a különbség a képzeletbeli tudomány és a mágia között? | Ted Chiang, The Humanist

• Mi a gond a testpáncéllal a sci-fiben? | Bret Devereaux, A Collection of Unmitigated Pedantry

• Negyven éve jelent meg David Lynch Dűnéje | The Guardian

Ismertetők, kritikák

• Philip Pullman: A tökéletes óramű, avagy minden(ki) működésre kész | Uzseka Norbert, ekultura.hu

• Baranger: Az őrület hegyei | eyescream, Cinegore

• Gitte Rose: Kristályközelség | Anna olvas

• Heather Fawcett: Emily Wilde atlasza a Másvidékről | Demencze Ilona, Roboraptor

• Dr. Ernest Drake: Sárkánytan – A nagy sárkányos könyv | Palczer-Aschenbrenner Eti, ekultura.hu

• Szarvassy László: Túlvilági túlóra | eyescream, Cinegore

• Terry Goodkind: A Varázsló Első Szabálya I-II. | Galgóczi Tamás, ekultura.hu

• Michael J. Sullivan: A birodalom kora | Vitkolczi Ildikó, Roboraptor

• R. F. Kuang: Bábel | Anna olvas

• George Orwell - Odyr: Állatfarm (képregény) | Szente Ádám, Roboraptor

• Jonathan Strahan (szerk.): Az űroperák határtalan világa | Dominik_Blasir, Moly

• Tad Williams: Mountain of Black Glass | Noro, Moly

• Heather Fawcett: Emily Wilde tündérenciklopédiája | Zsoofia, Moly

• Neal Shusterman: Kaszás | Aghata, Moly

• T. J. Klune: Túl az égszínkék tengeren | nicosia, Moly

• Cserna-Szabó András: Sömmi. | gesztenye63, Moly

• Kleinheincz Csilla – Roboz Gábor (szerk.): Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2024 | LRn, Moly

Várható megjelenések a közeljövőben

• Brian K. Vaughan: Saga ​7. | november 30., Magnum Opus

• Limpár Ildikó (szerk.): Tér-iszony - Szörnyűséges terek a populáris kultúrában | december 10., Tortoma Kiadó

Itt pedig megnézheted az idei megjelenéseket, amelyekről már tudunk!

Patreon-rovat

Fantasztikummal (is) foglalkozó alkotók, akiket támogathattok a Patreonon vagy más oldalon keresztül:

The Black Aether, On Sai, J. Goldenlane, Markovics Botond, Eric Muldoom (Berke Szilárd), Lakatos István, Farkas Balázs, Gabriella Eld, Vivien Holloway, Takács Bogi

Kimaradtál? Írj levelet!

Események

• Békés karácsonyt és boldog új évet kívánunk!

Ennyi volt mára, és lehet, hogy egy jó időre

PB: 2014-ben írtam először fantasztikumról a Mandiner blogján, 2015-ben indult a Mandiner.sci-fi, 2017-ben lett Spekulatív Zóna és költözött először a Blogspotra, aztán a Blog.hura, majd ide, a Substrackre, ahol a legtovább élt a hírlevél formájában. Velem tartott egy sor vendégszerző mindegyik helyen, közöltünk remek novellákat, Hetei Péter pedig a hírösszefoglaló elindításával még pár évre kitolta a projekt élettartamát.

Említettem korábban, hogy október elsejétől a gyakorlatban is Győr polgármestere leszek, és meg kell majd vizsgálnom, mennyi időm jut a hírlevélre. Ebben az évben havonta egyet tudtam vállalni, és lehet, hogy ezt tudnám jövőre is. Az utóbbi időben azonban úgy éreztem, hogy nagyon keveset tudtam érdemben hozzátenni a témához. És talán az általános érdeklődés is alábbhagyott? Nem tudom.

Nem mondom, hogy itt a vége, de lehet jön egy hosszabb szünet. Köszönöm, hogy velem tartottatok, és köszönöm az eddigi támogatást!

HP: Viszlát, és kösz a halakat!

Pintér Bence és Hetei Péter

itt vagyunk a friss fantasztikus hírekkel, amelyek az elmúlt hetekben gyűltek össze.

Ha váratlanul ér véget a hírlevél (nincs elköszönés), akkor félbevágta neked a Gmail. Van egy gomb a levél végén akkor is, amire ha rányomsz, az egészet elolvashatod.

Hírek

1. Elhunyt Nemere István | Roboraptor

2. A Monolit-díj győztese | Monolit-díj

3. A World Fantasy-díj győztesei | File770

4. Az utolsó Kitchies jelöltjei | File770

5. Az Ursula K. Le Guin-díj győztese | File770

6. Az Ignyte-díj győztese | File770

7. A spanyol Premio Ignotus győztese | File770

8. Az olasz Premio Italia győztesei | File770

9. Science-fiction regényt írt a Történelmiregény-írók Társaságának tíz tagja | SFportal

10. Megjelent Veres Attila kötete spanyol nyelven | Veres Attila FB

11. A Reactor listája a 21. század ikonikus spekulatív könyveiről

12. Egy rész lesz a Good Omens utolsó évada [ File770

Mit olvastunk mostanában?

PB: Kondor Vilmos alternatív történelmi utópiája, amelyben mind a nyilas rémuralom, mind a szovjet megszállás elmaradt, idén is folytatódott egy résszel, aminek Az utolsó magyar akcióhős a címe. Semmi eget rengető nem történt benne, de jó volt olvasni, ha mostantól 10 évig minden évben megjelenik egy ebből a sorozatból, én örülni fogok.

Elolvastam Steven Brust Vlad Taltos-sorozatának első kötetét, a Jhereget, itt írtam róla picit. Hangoskönyvben is tökéletes és teljesen kikapcsolja az agyam. Mivel a sorozatban van még 16 könyv (és készül még kettő), ez nagyon jó hír most nekem. Nekiálltam a másodiknak.

John Langan Horgokja volt még soron, ami azóta pihent az e-olvasómon, mióta sok-sok évvel ezelőtt Bram Stokert nyert. Két özvegy férfi a pecázásban találja meg a közös hobbit, de valami olyat találnak, amire nem számítottak. Szerintem nagyon jól megírt könyv, ami nagy hatással volt rám, nagyon örülök, hogy megjelent magyarul.

Most pedig olvasom az idei Gabo-antológiát. Jó.

Olvasni-, hallgatni- és néznivaló magyarul

• Markovics Botond sci-fi hírlevele #19 | 2024. november

• Interjú Cibulya Nikollal | Klág Dávid, Telex

• Interjú Moniquill Blackgoose-zal | Könyves Magazin

• A jövő eltörlése a ’80-as és ’90-es évek sci-fi filmjeiben | Csönge Tamás, Mérce

• Tényleg ócska bizsu A hatalom gyűrűi? | Roboraptor Podcast

• Kultúrház 9. | Puska Veronika, száz szónak is

Olvasni- és néznivaló külföldiül

• Interjú Jeff VanderMeerrel | Scientific American

• Portré Susanna Clarke-ról | The New York Times

• Alan Moore morgott egy sort a rajongásról

• Beszélgetés Ted Chianggal (videó) | Toronto Public Library

Ismertetők, kritikák

• John Langan: Horgok | eyescream, Cinegore

• Fritsi Péter: Fekete szív | Nagy Anna, Roboraptor

• Steve Jackson: A pusztítás teremtménye | Véleményes blog

• Uzumaki (sorozat) | Illisz Balázs, Kritizátor

• Uzumaki (sorozat) | Georgiadis Leonidas, Roboraptor

• Holnap meghalok | Svébis Bence, Port.hu

• Holnap meghalok | Lakner Dávid, Magyar Hang

• Benyák Zoltán: Requiem 3. | Rácz Mihály, Lángoló Gitárok

• Charles Stross: The Laundry Files | Noro, Moly

• Mark Lawrence: A lány és a hold | Noro, Moly

• Magyar Zoltán: Bestiarium Hungaricum | CaptainV, Moly

• Baróthy Zoltán: Utolsó napok | Noro, Moly

• Paolo Bacigalupi: Hajóbontók | Bori_L, Moly

• Vajra Chandrasekera: The Saint of Bright Doors | Noro, Moly

• Alastair Reynolds: Kék emlékezetű Föld | FélszipókásŐsmoly, Moly

• H. G. Wells: A felszabadult világ | FélszipókásŐsmoly, Moly

Várható megjelenések a közeljövőben

• John Scalzi: Az irányító | november 7., Agave Könyvek

• Bukros Zsolt: Vodka ​és vér | november 15., Overon Kft / SFportal Könyvek

• Laurell K. Hamilton: Sárkányölő | november 16., Agave Könyvek

• Adrian Tchaikovsky: A nemtér urai | november, Fumax

• Taran Matharu: Az inkvizíció | november, Fumax

• Kleinheincz Csilla – Roboz Gábor: Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2024 | november, Gabo SFF

• China Miéville & Keanu Reeves: a máshol könyve | november, Gabo

Itt pedig megnézheted az idei megjelenéseket, amelyekről már tudunk!

Patreon-rovat

Fantasztikummal (is) foglalkozó alkotók, akiket támogathattok a Patreonon vagy más oldalon keresztül:

The Black Aether, On Sai, J. Goldenlane, Markovics Botond, Eric Muldoom (Berke Szilárd), Lakatos István, Farkas Balázs, Gabriella Eld, Vivien Holloway, Takács Bogi

Kimaradtál? Írj levelet!

Események

• II. Országos H. P. Lovecraft találkozó | november 23., Három Holló (Budapest)

Ennyi volt mára,

tartsatok velünk legközelebb, addig pedig kövessetek minket a Facebookon! Ha pedig bármi van, vagy szeretnéd, ha blogodat/vlogodat/podcastodat/Patreonodat/akármidet is rendszeresen szemléznénk, keressetek minket az e-mail-címünkön!

Legyetek jók, üdvözöl titeket:

Pintér Bence és Hetei Péter

itt vagyunk a friss fantasztikus hírekkel, amelyek az elmúlt hetekben gyűltek össze.

Ha váratlanul ér véget a hírlevél (nincs elköszönés), akkor félbevágta neked a Gmail. Van egy gomb a levél végén akkor is, amire ha rányomsz, az egészet elolvashatod.

Hírek

1. A Monolit-díj jelöltjei | Monolit-díj

2. A Brit Fantasy-díj győztesei | File770

3. Húsz éve kezdődött el a Lost | The Wertzone

4. Az Elveszett próféciák folytatása érdekében Neil Gaiman felajánlotta kilépését a sorozatból | Roboraptor

5. Denis Villeneuve már csak egy Dűne-filmet rendez | Reactor

Mit olvastunk mostanában?

PB: Szerződéseket meg jogszabályokat leginkább. Azon kívül Christopher Rowe The Navigating Fox c. kisregényét, ami tetszett, de nem nyűgözött le. Most pedig olvasom Kondor Vilmos új regényét, Az utolsó magyar akcióhőst, ami hozza eddig a szokásos színvonalat, amit mindig jó olvasni.

HP: Steve Jackson: Salamonis ​titkai

Olvasni-, hallgatni- és néznivaló magyarul

• A szexista sztereotípiák, az irodalmi giccs és az (ál)urban fantasy összefüggései (HÉJ) | Odaértett olvasó

• Olga Ravn: Alkalmazottak – Irodai rabszolgának már csak az űrben rosszabb lenni | Bibliomancer Podcast #6, Roboraptor

• Markovics Botond hírlevele, 17. rész

• Interjú Puska Veronikával | A magyar szerzőkért

• Interjú Velkei Zoltánnal és Németh Vladimirrel | Mandiner

• Interjú Fenyvesi Orsival és Moskát Anitával | A csütörtöki könyvklub

• Scriptórium a M.A.G.U.S. Műhelyben | Raon, MAGUS Műhely

• A kortárs szépirodalom nem közügy | Zdenyák József, Eleven Liget

• A Felfalt kozmosz, avagy egy négyszer elkezdett regény története | Markovics Botond

• A kortárs szépirodalomnak közügynek kellene lennie – válasz Zdenyák József hírlevelére | Odaértett olvasó

• 8 ok, amiért az Invincible - Legyőzhetetlen a legjobb szuperhős képregény | Markovics Botond

• On Sai: Calderon duológia | Egy könyvátors viszontagságai

• Egy 2009-es interjú Gáspár Andrással (videó) | Találkozzunk Torozonnál!

Olvasni- és néznivaló külföldiül

• Senki nem fogja kolonizálni a Marsot | Defector

• A weird tényirodalom is egy külön műfaj | LARB

• Pusztító kritika a The Rings of Powerről | Muse from the Orb

Ismertetők, kritikák

• Kondor Vilmos: Az utolsó magyar akcióhős | Nagy Anna, Roboraptor

• Mike Carey: Lucifer | Rácz Mihály, Lángoló Gitárok

• John Gwynne: Véresküdtek | Nima, Keményfedél

• A Gyűrűk Ura: A Hatalom Gyűrűi (2. évad) | Nagy Anna, Roboraptor

• Blake Crouch: Sötét anyag | Vörös Eszter, ekultura.hu

• Galaktika 66. | Kőnig Tibor, A tegnap holnapja

• A Gyűrűk Ura: A Hatalom Gyűrűi (2. évad) | Aerons, Kritizátor

• Rozsomák-képregények | Rácz Mihály, Lángoló Gitárok

• Megalopolisz | Pongrácz Máté, Roboraptor

• Michael J. Sullivan: A halál kora | Vitkolczi Ildikó, Roboraptor

• J. Goldenlane: Farkashajsza I-II. | Noro, Moly

• Octavia E. Butler: Rokonság | Zsoofia, Moly

• Ray Nayler: Az óceán szeme | Nita_Könyvgalaxis, Moly

• Ray Nayler: Az óceán szeme | pat, Moly

• Octavia E. Butler: A talentumok példázata | pat, Moly

• Michael Walden: Százezer mérföld | Noro, Moly

• Ray Nayler: Mamutrezervátum | Zsoofia, Moly

• Hugh Howey: Műszak | AniTiger, Hagyjatok olvasok

• Brandon Sanderson: A királyok útja I-II. | Ashriver, Moly

• Brandon Sanderson: Tündöklő szavak I–II. | Ashriver, Moly

• Koppány Tímea: Kristálytolvaj | Dyta_Kostova, Moly

• Jim Butcher: Apró szívesség | FélszipókásŐsmoly, Moly

• Heather Fawcett: Emily ​Wilde atlasza a Másvidékről | Niitaa, Niitaabell világa

Várható megjelenések a közeljövőben

• John Scalzi: Az ​irányító | november 7., Agave Könyvek

Itt pedig megnézheted az idei megjelenéseket, amelyekről már tudunk!

Patreon-rovat

Fantasztikummal (is) foglalkozó alkotók, akiket támogathattok a Patreonon vagy más oldalon keresztül:

The Black Aether, On Sai, J. Goldenlane, Markovics Botond, Eric Muldoom (Berke Szilárd), Lakatos István, Farkas Balázs, Gabriella Eld, Vivien Holloway, Takács Bogi

Kimaradtál? Írj levelet!

Események

• HungaroCon 2024 | október 19., 10 órától

Ennyi volt mára,

tartsatok velünk legközelebb, addig pedig kövessetek minket a Facebookon! Ha pedig bármi van, vagy szeretnéd, ha blogodat/vlogodat/podcastodat/Patreonodat/akármidet is rendszeresen szemléznénk, keressetek minket az e-mail-címünkön!

Legyetek jók, üdvözöl titeket:

Pintér Bence és Hetei Péter

A könyv három részre osztható, melyből a középső szakasz az igazi különlegesség. A kötet elején egy rövid bevezető után megkezdjük a kalandozók életének rögös útját. Kisebb kitérő után megérkezünk Salamonisba, visszaszerezzük a felszerelésünk, majd belépünk a Kalandorok Céhébe. Ezzel kezdődik a második szakasz, mely során küldetések sorozatát hajthatjuk végre, hogy aztán a záró részben feloldjuk a várost fenyegető veszélyt.

A játék második részének elején lehetőségünk van valamilyen képzésen részt venni, mehetünk egyetemre, vagy akár katonai kiképző táborba. Ezekkel valamilyen jártasságot szerezhetünk, melyek a kalandjaink során alternatív megoldási lehetőséget kínálnak adott szituációkban.

Ez után jön a kötet sava-borsa. Hét különböző küldetésre indulhatunk, ezeket viszont az általunk megválasztott tetszőleges sorrendben oldhatjuk meg. A 120. pontban lévő gyűjtő oldalon választhatunk ezekből kedvünkre, vagyis a könyv nem egy előre kijelölt úton vezet minket, hanem a ránk bízott sorrendben haladhatunk végig rajta a lezárásig. Hasonló élményt korábban talán csak a Skorpiók mocsara önmagukba visszavezető pontjai kínáltak.

Ahhoz, hogy ez jól működjön, Jackson több mechanikát is behoz a megszokott szabályok közé. Az első az, hogy a tulajdonságaink nem a játék elején kockával kidobott véletlenszerű értékekkel indulnak, hanem egy rögzített számmal. Az Ügyesség 6, az Életerő 12, a Szerencse pedig szintén 6-al indul. Minden megoldott kaland, vagy feladat után Dicsület pontokat kapunk, melyek az ismertségünket és a hírnevünket jelöli a városban. Ezeket a Dicsület a kaland bizonyos pontjain felhasználhatjuk az alap értékeink növelésére. Ahogy haladunk előre, úgy leszünk egyre erősebbek, hasonlóan a szerepjátékok vagy a számítógépes kalandok fejlődéséhez. A hét kaland közül kettőt csak akkor kezdhetünk meg, ha korábban már összegyűjtöttünk bizonyos számú Dicsület pontot.

A játék ezek mellett az időt is méri. Az egyes kalandjaink után bizonyos számú napot haladunk előre a naptárunkban - forgatjuk a Napok Kerekét - az pedig, hogy éppen melyik napon állunk, meghatároz bizonyos eseményeket a kalandjaink között, végül pedig átvezet a lezárásra. Az idő itt meglehetősen szabadon értelmezett, napokat jelölünk, de közben akár hónapok is eltelhetnek a küldetések alatt. A könyv az ilyen kalandok közti átvezetők során jelölőket használ, melyeket a kalandlapunkra kell felvezetnünk. Ha egy adott esemény már fel van rá írva, akkor más irányba haladhatunk.

A magam részéről ezt az elemet nem igazán vettem figyelembe, szépen sorban végigvittem az összes küldetést, majd a lezárásra ugrottam. Külföldi fórumokat és könyvértékeléseket olvasva többen is megjegyezték, hogy a kalandok közti időjelölés nem teljesen sikerült koherensre. A kalandok megoldási sorrendjének magas variáció száma miatt bele lehet futni olyan kombinációkba, amikor vagy végtelen ciklusba kerül a játékos az átvezetőkben, vagy pedig túl hamar kerül át a lezáró szakaszba, amikor még nem lehetséges az utolsó rejtvény megoldása.

Rejtvények ugyanis vannak bőven. Az egyes kalandok során végrehajtott rész feladatok is adhatnak jelölőket, melyek más kimenetelhez vezetnek és van egy “mágiarendszer” is, amely lényegében egy fejtörő megoldását jelenti. A megoldás kiad egy szót, melynek karaktereit a könyv végén lévő fordítótáblával valamelyik fejezetpont számára konvertálhatjuk ezáltal ismerhetve meg a varázslatunk eredményét.

A Salamonis titkai tehát nem egy szokványos KJK könyv, az új mechanikák és a kalandok szabadon választható sorrendje teljesen szétfeszítik a megszokott kereteket igazán különleges élménnyé változtatva a játékot. Én magam ugyan nem tartottam magam szigorúan a szabályokhoz, de így is két napig pörgettem, mire minden lehetséges utat megjártam. Összehasonlításként, a korábban említett Óriások árnyéka esetében ehhez egy bő délután elég volt. Érdemes megjegyezni, hogy számtalan utalást találhatunk a korábbi KJK könyvekre, Jackson rendesen kiszolgálja a nosztalgia faktort. Egy ponton még a Tűzhegy varázslójába is visszatérhetünk, hogy néhány pont erejéig újraélhessük minden kalandok ősét.

Fiatalabb kalandozóknak emiatt talán kevésbé fog működni, de az igazi rutinos rókák a Salamonis titkai olvasása közben talán úgy érezhetik, hogy végre megkapták azt az igazi kalandot, amire mindig is vágytak.

A könyvben egy hibát vettem észre: ha sót szórnál a Herkányra, akkor nem a jelzett 20-as, hanem a 209-es pontra kell ugranod.

És végül alább egy spoileres térkép a könyvhöz a Redditről:

A könyvet a Cameleon Comix bocsátotta a rendelkezésünkre.

itt vagyunk a friss fantasztikus hírekkel, amelyek az elmúlt hetekben gyűltek össze.

Szolgálati közlemény: október 1-től hivatalba lépek Győrben, utána hektikusabb lesz a hírlevél. Ezzel összefüggésben a Patreont le is állítom. Nagyon köszönjük az eddigi támogatást!

Ha váratlanul ér véget a hírlevél (nincs elköszönés), akkor félbevágta neked a Gmail. Van egy gomb a levél végén akkor is, amire ha rányomsz, az egészet elolvashatod.

Hírek

1. A Hugo-díj győztesei | File770

2. A Monolit-díj jelöltjei | Monolit-díj

3. A Gabo SFF novellapályázatának győztesei

4. Szeptemberben érkezik az Azilum #29 magazin! | Magyar H. P. Lovecraft Portál

5. A Nommo-díj győztesei | File770

6. A World Fantasy-díj jelöltjei | File770

7. A Brit Fantasy-díj jelöltjei | Reactor

8. 2023-as fantasy ajánló | SFF Vektor

9. 2023-as sci-fi ajánló | SFF Vektor

10. Összefognak a MAGUS-alkotók, Raon elmagyarázza, hogy miért

11. Megjelent a Lassi Laurië 35. száma!

12. A Prix Rosny Aîné 2024 győztesei | File770

13. Mivel vádolják Neil Gaimant? Időrendi összefoglaló | The Spinoff

14. Közben még két történet előkerült ezen a fronton

15. Előzetest kapott A Gyűrűk Ura: A rohírok háborúja | Reactor

16. Jön az Attack on Titan mangasorozat a Fumaxnál… | Fumax FB

17. …akik be is számoltak a manga-keretszerződésükről | Fumax FB

18. Magyar szerző boszorkányos könyve jelent meg angolul

19. Adrian Tchaiskovsky alkalmazza filmre Lem Pirx kapitányát | Reactor

Mit olvastunk mostanában?

PB: SFF-vonatkozásút csak a Keanu-Miéville-kooperációt. Lehet nem kellett volna előtte elolvasom a képregényt, mert nem tudom fejben különválasztani a kettőt. Ez mondjuk abból a szempontból mindegy, hogy egyiket sem tartom sajnos korszakos alkotásnak. Miéville jól és izgalmasan ír helyenként, de nekem nem állt össze ez a történet semmiféle egésszé (vagy érdekes töredékké). Van ilyen.

HP: Ian Livingstone: Az óriások árnyéka

Olvasni-, hallgatni- és néznivaló magyarul

• Tolkien mindig aktuális | Pintér Bence FB

• Az Agave Könyvek tájékoztatója az árkötöttségi törvényről

• Sci-fi Merítés: Rabszolgaság | Moly

• Mi a helyzet a műfordítással? | Qubit

• A Felfalt kozmosz, avagy egy négyszer elkezdett regény története | Markovics Botond sci-fi hírlevele

• 2024 tavaszi és nyári Fumax képregények bemutató | Fumax YT

• 2024 tavaszi és nyári Fumax manga és könyv bemutató | Fumax YT

• Ilyen volt elolvasni a Tűz és Jég dalát... | aeronn YT

• Gondolatkísérlet, határáthágás, perverzió (Ursula K. Le Guin: The Left Hand of Darkness) | Timár Krisztina

• Fantasyirodalom és a „másik hely” feldolgozásának kísérlete (gondolatok a Piranesi után) | Farkas Balázs

• Ray Bradbury: Fahrenheit 451 – A kultúra hanyatlása disztópia vagy a jelenünk? – Bibliomancer Podcast #5 | Roboraptor

• Kalandozások Középföldén – 5 társasjáték, amely garantáltan elrepít A Gyűrűk Ura világába | Aerons, Kritizátor

Olvasni- és néznivaló külföldiül

• Miért nem lesz az MI-ből valódi művész? | Ted Chiang, New York Times

• Interjú a Hugo-győztes Emily Tesh-sel | BBC

• Kérlek, ne idealizálj engem (és lehetőleg senkit se) | John Scalzi, Whatever

• Kilenc polarizáló sci-fi könyv | Book Riot

• Mi a Folio Society titka? | The Guardian

Ismertetők, kritikák

• Mike Carey: Lucifer 1. | Uzseka Norbert, ekultura.hu

• Leigh Bardugo: A kilencedik Ház | Vitkolczi Ildikó, Roboraptor

• Alita, a harc angyala | Markovics Botond

• Joan Samson: A kikiáltó | eyescream, Cinegore

• Hugh Howey: Por | Nagy Anna, Roboraptor

• Jill Thompson: Halál: A Halál kapujában | Uzseka Norbert, ekultura.hu

• Philip Fracassi: Fiúk a völgyből | Molnár András, Roboraptor

• Michael Walden: Százezer mérföld | Carbonari, Kultúrpara

• Philip K. Dick: Különös éden | Galgóczi Tamás, ekultura.hu

• Susanna Clarke: Jonathan Strange & Mr. Norrell | Anna olvas

• Déli rohadékok: Hazatérés | Laki Péter, Roboraptor

• Philip Pullman: A tűzijáték gyermeke, avagy a Három Ajándék | Uzseka Norbert, ekultura.hu

• Joan Samson: A kikiáltó | Laki Péter, Roboraptor

• Alien: Romulus | Rusznyák Csaba, Geekz

• Mark Lawrence: A lány és a hold | Barna Benedek, Roboraptor

• Alasdair Gray: Szegény párák | Bak Róbert, ekultura.hu

• A hobbit: Az öt sereg csatája | Zsótér Indi Dániel, Roboraptor

• Galaktika 62 | Kőnig Tibor, A tegnap holnapja

• Veres Attila: Éjféli iskolák | Kuszma, Goodreads

• Paolo Bacigalupi: A felhúzhatós lány | Bori_L, Moly

• Michael Walden: Egy maroknyi sötétség | FélszipókásŐsmoly, Moly

• Kevin J. Anderson – Gordon Rennie – James H. Vance: Predator Omnibus 4. | Benkő Ferenc, Moly

• Thomas M. Reid: Lázadás | Bíró Júlia, Moly

• Naomi Novik: Őfelsége sárkánya | Agatha, Moly

• Octavia E. Butler: Rokonság | ProKontra, Moly

• Philip K. Dick: Különös éden | VirusSouljah, Moly

• Kentaro Miura: Berserk Deluxe 1. | Markovics Botond, Moly

Várható megjelenések a közeljövőben

• Baróthy Zoltán: Utolsó ​napok | augusztus 12., Kalligram

• Simone St. James: Gyilkos út | szeptember 3., Agave Könyvek

• N. K. Jemisin: Távolűr | szeptember, Gabo SFF

• Lente Gábor: Tudomány a Dűne univerzumában | szeptember 20., Typotex

• Robert Jackson Bennett: Kohómente | szeptember vége, Fumax

• Kondor Vilmos: Az utolsó magyar akcióhős |szeptember 20., Open Books

• Szarvassy László: Túlvilági túlóra | szeptember 26., Főnix Könyvműhely

• Jonathan Strahan (szerk.): Az űroperák határtalan világa | szeptember vége, Gabo SFF

• Dan Simmons: Endymion + Endymion felemelkedése | szeptember vége, Agave Könyvek

• Heather Fawcett: Emily Wilde atlasza a Másvidékről | szeptember vége, Agave Könyvek

• Dörgő Sándor: Bevitel | október 1., Marsbook

Itt pedig megnézheted az idei megjelenéseket, amelyekről már tudunk!

Patreon-rovat

Fantasztikummal (is) foglalkozó alkotók, akiket támogathattok a Patreonon vagy más oldalon keresztül:

The Black Aether, On Sai, J. Goldenlane, Markovics Botond, Eric Muldoom (Berke Szilárd), Lakatos István, Farkas Balázs, Gabriella Eld, Vivien Holloway, Takács Bogi

Kimaradtál? Írj levelet!

Események

• 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál | 2024. szeptember 26. és 29.

Ennyi volt mára,

tartsatok velünk legközelebb, addig pedig kövessetek minket a Facebookon, és támogassatok minket a Patreonon keresztül! Ha pedig bármi van, vagy szeretnéd, ha blogodat/vlogodat/podcastodat/Patreonodat/akármidet is rendszeresen szemléznénk, keressetek minket az e-mail-címünkön!

Legyetek jók, üdvözöl titeket:

Pintér Bence és Hetei Péter

A sorozatot a CC az újabb kötetekkel indította. Először jött a Halállabirintus / Bajnokok próbája előzménye, a 2019-es Allansia bérgyilkosai, majd a 2017-es Veszedelem kikötője. Ezután felváltva jöttek újabb és klasszikus kötetek. Tavaly év végén jelent meg a sorozat 40 éves évfordulójára írt Az óriások árnyéka és a Salamonis titkai. Nézzük az előzőt, egy másik posztban pedig majd az utóbbit.

Az óriások árnyéka az egyszerűbb könyvek közé tartozik. A játékvezetés meglehetősen lineáris, a megoldandó feladatoknak pedig jellemzően több megoldása is van, így nehéz kihagyni valamelyik kulcsfontosságú részletet.

A sztori emellett nem túl megengedő a játékossal ha nagyon megpróbálna letérni a kijelölt útról, vagy pedig olyan irányba megy ami miatt végül valamelyik esszenciális lépést kihagyná. Ilyen esetekben rövidúton következik a legendás “kalandod itt végetért” mondat.

A könyv alapvetően négy részre osztható és mindegyiknek kicsit más a jellege, ami játék közben is folyamatos frissességet biztosít az olvasónak. Az első részben megcsináljuk a bajt, a másodikban megpróbáljuk kideríteni, hogy akkor ezt hogyan lehet megoldani, a harmadikban megszerezzük amit meg kell, az utolsó fázisban pedig megoldjuk az elsőben elszabadított problémát.

Az első és a harmadik szakasz viszonylag rövid és egyértelmű. A leghosszabb rész a második és itt is lehet a legtöbbet hibázni. Természetesen érdemes mindent alaposan megvizsgálni és felderíteni. A negyedik, befejező rész egy kicsit rendhagyó és talán ez adja az egyetlen igazán újszerű részét a kalandnak. A probléma megoldását - nem nehéz kitalálni, hogy a címben is szereplő óriások legyőzését - Livingstone egymásra épülő narratív fejezetekkel oldotta meg a szokásos kockadobálós harcok helyett. A pontokat persze legtöbb esetben valamilyen képességpróba vezeti át a másikba. A végső leszámolás mindenesetre így sokkal epikusabb, katartikusabb élményt jelentett, mintha csak átlapoztam volna a csata helyett a következő pontra kockadobáltunk volna.

A játékban vannak rejtvények, így a gyanús számokat érdemes feljegyezni, mert később szükség lehet rájuk. Ezek egyébként rendben vannak, ha elolvastad amit el kellett, akkor tovább lehet jutni rajtuk. Egy kivétel van a játék vége felé, amikor a harmadik rész egyik barlangjában zsákutcába kerülünk és egy 3x3-as számtáblából és egy mondókából kellene kitalálni a következő pontot. Ebből a kettőből viszont számomra sehogyan nem következett, hogy a megfejtés - spoiler: tizenöt - és itt végül az interneten kerestem megoldást.

A könyv irgalmatlan mennyiségű tárggyal kínál meg az utunk során - egy ponton még egy doboz csótányt is megvásárolhatsz ha úgy érzed ez elengedhetetlen - , melyeknek viszont csak a töredékére lesz szükség ténylegesen. Ezekkel kapcsolatban is bele lehet futni félreértésekbe, a réz lámpás például az a dzsinnlámpás, amit a második szakaszban tudsz megszerezni, de a szövegből ez nem derül ki egyértelműen amikor szükség lenne rá.

Összességében Az óriások árnyéka egy kellemesen szórakoztató játékkönyv, könnyed délutáni kikapcsolódás a klasszikus könyvek hangulatával.

És végül alább egy spoileres térkép a könyvhöz a Redditről:

A könyvet a Cameleon Comix bocsátotta a rendelkezésünkre.

itt vagyunk a friss fantasztikus hírekkel, amelyek az elmúlt hetekben gyűltek össze.

Ha váratlanul ér véget a hírlevél (nincs elköszönés), akkor félbevágta neked a Gmail. Van egy gomb a levél végén akkor is, amire ha rányomsz, az egészet elolvashatod.

Hírek

1. A Locus-díj győztesei | File770

2. A Shirley Jackson-díj győztesei | File770

3. A Mythopoeic-díj győztesei | File770

4. A képregényes Eisner-díj győztesei | File770

5. Az Ursula K. Le Guin-díj jelöltjei | Reactor

6. Az Ignyte-díj jelöltjei | File770

7. A Sturgeon-díj jelöltjei | Locus

8. Elindult a Delta Vision új weboldala

9. Újabb gigaszerződést írt alá a Tor és John Scalzi | Reactor

10. További nők vádolják szexuális visszaéléssal Neil Gaimant | File770

11. Magyar alkotó kézzel írt Trónok harca-könyvéről posztolt George R. R. Martin

12. Ötven éve jelent meg A kisemmizettek Ursula K. Le Guintől | The Conversation

13. Képregény lesz A Szigetvilág varázslójából | Reactor

14. Sorozat lesz Neal Stephenson Seveneves-éből | Reactor

15. On Sai a Vágymágusok befejező részéről | Moly

Mit olvastunk mostanában?

PB: Végére értem a The Very Best of Caitlín R. Kiernannak. Végig nagyon élveztem, magyarul nagyon kevés dolog elérhető tőle, ami kár. Azután elolvastam Joan Samsontól A kikiáltót, ami furcsa módon lepett meg.

Valamiért azt hittem, hogy ez egy természetfeletti horror, de egyáltalán nem az – ennek ellenére jobban izgultam rajta, mint évek óta akármilyen könyvön. Nagyon aktuális olvasmány, ami arról szól, hogy egy ügyes és gátlástalan csaló hogyan tud szétrombolni egy egyébként is problémákkal küzdő közösséget. Ajánlom, jókor jelent meg Magyarországon.

Amiről még írni akartam röviden, hogy idén ötven éves Ursula K. Le Guin A kisemmizettek című regénye, ami A sötétség balkezével együtt meghatározó, világszemlélet-formáló olvasmányom volt az előző évtized közepén. Ha lenne időm, ami nincs, akkor írnék róla valami jó kis esszét, addig viszont itt van róla 2017-es írásom.

Olvasni-, hallgatni- és néznivaló magyarul

• Jó sok novella jelent meg az Entroplázán az utóbbi hetekben | Entropláza

• Szepes Mária: Raguel hét tanítványa | Timár Krisztina

• Értelmezhetetlen az új Star Wars-sorozatot övező gyűlölet | Lakner Dávid, Magyar Hang

• Jótanácsok íróknak Puska Veronikától | száz szónak is

• Farkas Balázs: Gondolatok a 2024-es nyári olimpiai játékokon történt cselgáncsbalesetről | Farkas Balázs

• Videóinterjú-sorozat A háromtest-problémáról | Spacejunkie űrutazás (via Moly)

Olvasni- és néznivaló külföldiül

• Hogy írt közös könyvet China Miéville és Keanu Reeves? | The Guardian

• Igényes, ingyenes ekönyv H. P. Lovecraft The Case of Charles Dexter Ward c. művéből | Standard Ebooks

• Igényes, ingyenes ekönyv Walter M. Miller Jr. novelláiból | Standard Ebooks

• Interjú Paolo Bacigalupival | CPR

• Bevezető Adrian Tchaikovsky világaiba | Reactor

• Nagy szükségünk van most a spekulatív irodalomra | N. K. Jemisin, Esquire

• Tíz éve jelent meg és folytatódik is VanderMeer trilógiája | Orion

• Az SFWA rövid története 1. | SFWA

• Interjú Ken MacLeoddal | Carbon-Based Bipeds

Ismertetők, kritikák

• Az akolitus | Barna Benedek, Roboraptor

• Ray Nayler: Az óceán szeme | Johnnykiwi42, Kritizátor

• Patonai Anikó Ágnes: Branstetter | eyescream, Cinegore

• Philip K. Dick: Űrlottó | Galgóczi Tamás, ekultura.hu

• Kirsch Ákos: Csillagok éneke | Gabe March, Geekvilág

• Benyák Zoltán: Requiem II. | Rácz Mihály, Lángoló Gitárok

• Ray Nayler: Mamutrezervátum | Mezei Attila, ekultura.hu

• Ray Nayler: Mamutrezervátum | Laki Péter, Roboraptor

• R. F. Kuang: Mákháború |Tamás Miklós, ekultura.hu

• Az őrület hegyei (kéregény) | Molnár András, Roboraptor

• Matyáš Namai: Csernobil - Az atomváros bukása | Uzseka Norbert, ekultura.hu

• Michael Walden : Százezer mérföld | Blissenobiarella, Cinegore

• R. F. Kuang: Bábel | Adri, Süntüske

• Richard Morgan: Légszomj | Galgóczi Tamás, ekultura.hu

• Mike Carey: Lucifer | shizoo, Könyvvizsgálók

• Jen Williams: The Silver Tide | Noro, Moly

• Rich Larson: Ymir | Noro, Moly

• Ned Beauman: Venomous Lumpsucker | Noro, Moly

Várható megjelenések a közeljövőben

• James S. A. Corey: Perszepolisz felemelkedése | augusztus, Fumax

• Simone St. James: Gyilkos út | szeptember 3., Agave Könyvek

• N. K. Jemisin: Távolűr | szeptember, Gabo SFF

• Robert Jackson Bennett: Kohómente | szeptember vége, Fumax

• Jonathan Strahan (szerk.): Az űroperák határtalan világa | szeptember vége, Gabo SFF

• Dan Simmons: Endymion + Endymion felemelkedése | szeptember vége, Agave Könyvek

• Heather Fawcett: Emily Wilde atlasza a Másvidékről | szeptember vége, Agave Könyvek

Itt pedig megnézheted az idei megjelenéseket, amelyekről már tudunk!

Patreon-rovat

Fantasztikummal (is) foglalkozó alkotók, akiket támogathattok a Patreonon vagy más oldalon keresztül:

Spekulatív Zóna, The Black Aether, On Sai, J. Goldenlane, Markovics Botond, Eric Muldoom (Berke Szilárd), Lakatos István, Farkas Balázs, Gabriella Eld, Vivien Holloway, Takács Bogi

Kimaradtál? Írj levelet!

Események

• Mind a pokolban élünk? Kortárs horrorirodalom mint társadalomkritika | Kritika és Felelősség Szabadegyetem

Ennyi volt mára,

tartsatok velünk legközelebb, addig pedig kövessetek minket a Facebookon, és támogassatok minket a Patreonon keresztül! Ha pedig bármi van, vagy szeretnéd, ha blogodat/vlogodat/podcastodat/Patreonodat/akármidet is rendszeresen szemléznénk, keressetek minket az e-mail-címünkön!

Legyetek jók, üdvözöl titeket:

Pintér Bence és Hetei Péter

itt vagyunk a friss fantasztikus hírekkel, amelyek az elmúlt hetekben gyűltek össze.

Ha váratlanul ér véget a hírlevél (nincs elköszönés), akkor félbevágta neked a Gmail. Van egy gomb a levél végén akkor is, amire ha rányomsz, az egészet elolvashatod.

Hírek

1. A Sidewise-díj jelöltjei | File770

2. Megjelent a Bloodlust 1. - Ébredés második, bővített kiadása | Bloodlust

3. Neil Gaimant szexuáis zaklatással vádolják | Wertzone

4. Földi Bence szerint a Szukits tisztességtelenül járt el a Star Wars-rajongókkal szemben | Földi Bence FB

5. Elhunyt Seillinger "CSACSÓ" Csaba | Kilencedik.hu FB

6. Megjelent a júniusi Lidércfény

Mit olvastunk mostanában?

PB: Az elmúlt hetek legjobb olvasmánya Patonai Anikó Ágnes kisregénye, a Branstetter – erre utaltam múlt héten. A sztori a XIX. század első felében játszódik, alapvetően kozmikus horror és secret history, Bolyai Farkastól Petőfi Sándorig vonulnak fel a korszak ismert alakjai. Remek munka. A TBA hírlevélből letölthető, kedvenc hazai megjelenésem eddig idén. (Mondjuk nincs nagy verseny, meg kell jegyeznem.)

Köszönöm Székács Juci kommentjét az előző hírlevél alatt, úgy olvastam végül végig az S.-t, ahogy javasolta, pont sikerült úgy, hogy nem kellett elhoznom nyaralni. Szerintem még futok vele majd pár kört, mivel kicsit türelmetlen olvasó vagyok ehhez az egészhez. De a koncepció továbbra is érdekes, csak szerintem kevesebb dolog derült ki – legalábbis számomra – a végére, mint ami üdvös lett volna.

A nyaralás alatt olvastam végig Ray Nayler Mamutrezervátumát, ami nagyon jó volt. A szerző magyarul szintén most megjelent regényét tavaly olvastam, az is remek munka volt, remélem nem hagyja abba. Ezután végre rendesen belekezdtem a The Very Best of Caítlin R. Kiernanba. Imádom. A “Bradbury Weather” volt az utolsó, amit olvastam belőle szombaton, most épp ez a kedvencem belőle.

Olvasni-, hallgatni- és néznivaló magyarul

• Olvasói kérdésekre válaszolt Velkei Zoltán, az Agave vezetője | Agave rajongói központ

• Szintén kérdésekre válaszotl Horváth Vivien (CaptainV) műfordító | Moly

• Sűrű leírások (Kleinheincz Csilla: Alvilági szövedék) | Odaértett olvasó (három részes)

• Markovis Botond friss hírlevele

• A 2023-as listaév eddig és ezután | SFF Vektor

• A cyberpunk alapműve egy írógépen született 40 évvel ezelőtt | Stöckert Gábor, Telex

• Interjú Csoma-Lőrincz Tamarával a Hádész, az alvilág tini kalandora című regénye kapcsán (podcast) | Szellemes lányok YT

• Interjú Baráth Katalinnal | SZTE

• Interjú Baráth Katalinnal (podcast) | FSZEK Szociológiai Gyűjtemény YT

• Félévzárási pánik | CaptainV, Moly

• Isaac Asimov: Én, a robot – Asimov már rég felkészített az MI ellen, csak nem sejtetted | Bibliomancer Podcast

Olvasni- és néznivaló külföldiül

• SF Bulgáriában és Romániában | Locus

• Aéiette de Bodard csodálatos világai | Reactor

• Negyven éves Iain Banks Darázsgyára | The Guardian

• Cordwainer Smith novellái igényes, ingyenes angol kiadásban | Standard Ebooks

• Mennyire fontos a Hugo-díj? | File770

• George R. R. Martin a sárkányokról | Not a Blog

Ismertetők, kritikák

• A. K. Larkwood: Az Ezerszemű Úrnő | Scheirich Zsófia, Roboraptor

• John Scalzi: Állati gonosz | Anna olvas

• Ray Nayler: Az óceán szeme | Laki Péter, Roboraptor

• Jill Thompson: Halál - A Halál kapujában | shizoo, Könyvvizsgálók

• Fritsi Péter: A székkészítő | Molnár András, Roboraptor

• Ray Nayler: Az óceán szeme | Bak Róbert, ekultura.hu

• Sötét anyag (sorozat) | Nagy Anna, Roboraptor

• Ray Nayler: Az óceán szeme | Johnnykiwi42, Kritizátor

• Joe Hill: Egy kosár fej | Laki Péter, Roboraptor

• Conan, a barbár - Elveszett legendák II. | Galgóczi Tamás, ekultura.hu

• Alix E. Harrow: A Starling-ház | Scheirich Zsófia, Roboraptor

• Michael Walden: A végtelen város | Nuwiel, Moly

• Bethany Jacobs: These Burning Stars | Noro, Moly

• Travis Baldree: Koponyák és könyvesboltok | Bori_L, Moly

• Juliet E. McKenna: The Green Man's Heir | Noro, Moly

• Andy Weir: A Hail Mary-küldetés | Bori_L, Moly

• Adrian Tchaikovsky: Az üresség szeme | Nuwiel, Moly

• Heather Fawcett: Emily Wilde tündérenciklopédiája | Nita_Könyvgalaxis, Moly

• Chris Hadfield: Egy űrhajós tanácsai földlakóknak | Agatha, Moly

• Adrian Tchaikovsky: Az emlékezet gyermekei | Nuwiel, Moly

• Wil McCarthy: Rich Man's Sky | Noro, Moly

• Becky Chambers: To Be Taught, If Fortunate | pat, Moly

• Jack McDevitt: Octavia eltűnt | Nuwiel, Moly

• Shelley Parker-Chan: A nappá vált lány | pat, Moly

• Steve Jackson: A pusztítás teremtménye | Noro, Moly

• Naomi Alderman: A jövő | Nita_Könyvgalaxis, Moly

Várható megjelenések a közeljövőben

• Marlon James: Holdbanya, ​Pókkirály | június 20., Alexandra

• Leonora Carrington: Fehér ​nyulak | július 3., &

• Alasdair Gray: Szegény ​párák | július 8., Álomgyár

• Hugh Howey: Por | július 16., Könyvmolyképző

• Philip K. Dick: Különös éden | július 25., Agave Könyvek

• Octavia E. Butler: Rokonság | július 23., Agave Könyvek

• Joan Samson: A kikiáltó | július 30., Agave Könyvek

Itt pedig megnézheted az idei megjelenéseket, amelyekről már tudunk!

Patreon-rovat

Fantasztikummal (is) foglalkozó alkotók, akiket támogathattok a Patreonon vagy más oldalon keresztül:

Spekulatív Zóna, The Black Aether, On Sai, Kleinheincz Csilla, J. Goldenlane, Markovics Botond, Eric Muldoom (Berke Szilárd), Lakatos István, Farkas Balázs, Gabriella Eld, Vivien Holloway, Takács Bogi

Kimaradtál? Írj levelet!

Események

• fuse könyvklub s01e02 | július 19. 18:30, Nehru part

Ennyi volt mára,

tartsatok velünk legközelebb, addig pedig kövessetek minket a Facebookon, és támogassatok minket a Patreonon keresztül! Ha pedig bármi van, vagy szeretnéd, ha blogodat/vlogodat/podcastodat/Patreonodat/akármidet is rendszeresen szemléznénk, keressetek minket az e-mail-címünkön!

Legyetek jók, üdvözöl titeket:

Pintér Bence és Hetei Péter

itt vagyunk a friss fantasztikus hírekkel, amelyek az elmúlt hetekben gyűltek össze.

Ha váratlanul ér véget a hírlevél (nincs elköszönés), akkor félbevágta neked a Gmail. Van egy gomb a levél végén akkor is, amire ha rányomsz, az egészet elolvashatod.

Hírek

1. A Nebula győztesei | File770

2. A Bram Stoker-díj győztesei | File770

3. A Lambda-díj győztesei | File770

4. A német Kurd Laßwitz-díj győztese | File770

5. A francia Grand Prix de l’Imaginaire győztesei | File770

6. A Shirley Jackson-díj jelöltjei | File770

7. A Nommo-díj jelöltjei | File770

8. China Miéville és Keanu Reeves közös könyve magyarul is megjelenik | Gabo SFF

9. Ősszel Budapestre látogat J. D. Barker | Roboraptor

10. Elindult J. Goldenlane weboldala

11. Folytatódik az Éhezők Viadala | Reactor

12. Scott Westerfeld Leviatánjából animesorozat lesz a Netflixen | Reactor

13. Még film is lesz A háromtest-problémából | Reactor

14. Megjelent az Entropláza első print kiadványa, a Kozmosz

Mit olvastunk mostanában?

PB: Végigszenvedtem magam a KJ Parkeren, amit elkezdtem (Saevus Corax 1.), de nem fogom folytatni a trilógiát, most valahogy elmaradt a varázs, sőt mi több. Másnak lehet, hogy működhet. Nagyon jó volt viszont qntumtól a There Is No Antimemetics Division, amit egyszer évekkel ezelőtt megvettem, aztán elfelejtettem.

Ez a könyv az online kiterjedt lore-ral bíró SCP-univerzumban játszódik. Az egyszerre sci-fi, fantasy és horror kollaboratív online projekt lényege, ha jól értem, hogy olyan fantasztikus, para, stb. lényekről és jelenségekről kapunk szakszerű, bürokratikus leírást, amelyeket az SCP Alapítvány elrejt, vagy megpróbál elrejteni az emberek elől.

Ebben a könyvben, ami leginkább egy novellafüzér, a fókusz olyan lényekne és jelenségeken van, amelyek antimémek, tehát elnyelik az információt, már önmagában az küzdelem, hogy az alapítvány antimém-osztálya bármilyen formában megpróbálja kutatni őket. Ennek minden oldalát jól körbejárja a szerző. Kicsit Caitlín R. Kiernan Black Helicopters-kisregénytrilógiája jut eszembe. Annak ez irodalmi értelemben egy könnyedebb, befogadhatobb unokatestvére.

Most pedig belekezdtem az S.-be, ami ugye J.J. Abrams és Doug Dorst nem is tudom mije, könyvtárgya. Egyelőre nem találtam kényelmes stratégiát arra, hogy hogyan is olvassam el ezt, lehet, hogy az én esetemben először csak szimplán a regényt kellett volna és utána a széljegyzetre írt, áldokumentumokként a könyvbe hajtott keretszorit, mert most az ide-oda jojózástól kicsit megőrülök. De már száz oldal megvolt, nem fogok most váltani. Haladok vele. Olvasok közben mást is, amiről nem tudom, beszámolhatok-e, úgyhogy inkább még nem. Ray Nayler kisregénye, a szülinapomra kapott Kiernan-besztof és Baráth Katalin új regénye felé kacsintgatok nagy várakozással.

Időközben megnyertem a győri polgármesterválasztást, ami iszonyat nagy munka volt a csapat részéről. Örülök, hogy vége van a kampánynak. Ezért is olvastam keveset mostanában, és ezért merült fel már Molyon kommentben a kérdés, hogy mi lesz a Spekulatív Zónával. Szeretném csinálni, október 1-ig még nem vagyok polgármester, szóval addig mindenképp, utána pedig meglátjuk, hogy alakulnak a dolgok.

Olvasni-, hallgatni- és néznivaló magyarul

• Interjú Pék Zoltánnal | Kortárs Online

• Interjú Patricia Martínnal, a Dűne képregény rajzolójával | Roboraptor

• Milyen sci-fi és fantasy könyvet vegyél? 5 könyv és 5 képregény ajánló a Könyvhétre | Markovics Botond

• 5 varázslatos fantasy, amire csapj le a Könyvhéten | Könyves Magazin

• Farkas Balázs köszönőbeszéde a duplán díjnyertes, általa írt képregény kapcsán | Farkas Balázs

• Interjú Kornya Zsolttal | Sygnum Code YT

• Karel Čapek: R.U.R. – Az első robottörténet nyomában | Bibliomancer Podcast #3

• A Vétett út világában ír új regényt Puska Veronika | száz szónak is

• Az új győri polgármester regénye egy győztes szabadságharc utáni Magyarországra kalauzol | Könyves Magazin

• Az új győri polgármester korábban sci-fi könyvet írt egy alternatív Magyarországról | RTL

Olvasni- és néznivaló külföldiül

• Mit kell tudnunk China Miéville és Keanu Reeves közös könyvéről? | Wired

• Interjú Peter S. Beagle-lel | NPR

• Huszonöt jó dolog A baljós árnyakból | Gizmodo

• Max Gladstone A szilmarilokról | The Third Place

Ismertetők, kritikák

• Rusvai Mónika: Kígyók országa | Timár Krisztina, Alföld

• Pádár Ádám - Szebeni Péter: A Karom Rendje | Szente Ádám, Roboraptor

• R. F. Kuang: Sárkányköztársaság | Tamás Miklós, ekultura.hu

• Philip K. Dick: Kamera által homályosan | Anna olvas

• Idols | Scheirich Zsófia, Roboraptor

• Megalopolis | Jakab-Benke Nándor, Filmtett

• Megalopolis | Gyöngyösi Lilla, Filmtekercs

• Biheugan Zhuren: Új korszak | Kiss Marcell, 1749.hu

• Lovecraft – Baranger: Cthulhu hívása | eyescream, Cinegore

• James S. A. Corey: Emlékek folyama | Vitkolczi Ildikó, Roboraptor

• Martha Wells: Boszorkánykirály | seya, Moly

• T. Kingfisher: Nettle and Bone | Noro, Moly

• Jan van den Boomen: Jó széllel toroni partra | Noro, Moly

• Mike Carey: Lucifer 1. | basa, Moly

• Barry B. Longyear: The Enemy Papers | Noro, Moly

• Michael J. Sullivan: Trónbitorlók | CaptainV, Moly

Várható megjelenések a közeljövőben

• Shannon Chakraborty: Amína asz-Sziráfi kalandjai | június 11., Agave Könyvek

• Philip Fracassi: Fiúk a völgyből | június 11., Agave Könyvek

• Ray Nayler: Az óceán szeme | június 11., Agave Könyvek

• Ray Nayler: Mamutrezervátum | június 11., Agave Könyvek

• Benyák Zoltán: Requim II. | június 13., Fumax

• M. R. Carey: A végtelenség kapuja | június 13., Fumax

• Mike Carey: Lucifer I. | június 13., Fumax

• Michael J. Sullivan: A halál kora | június 13., Fumax

• Frank Herbert: A ​Dosadi-kísérlet | június 13., Gabo SFF

• Brian Herbert, Kevin J. Anderson: Dűne: ​Caladan örököse | június 13., Gabo SFF

• Gabriella Eld: Mesék ​a hátsó ülésről | június 18., Főnix Könyvműhely

• Leonora Carrington: Fehér ​nyulak | július 3., &

• Alasdair Gray: Szegény ​párák | július 8., Álomgyár

• Philip K. Dick: Különös éden | július 25., Agave Könyvek

• Octavia E. Butler: Rokonság | július 23., Agave Könyvek

• Joan Samson: A kikiáltó | július 30., Agave Könyvek

Itt pedig megnézheted az idei megjelenéseket, amelyekről már tudunk!

Patreon-rovat

Fantasztikummal (is) foglalkozó alkotók, akiket támogathattok a Patreonon vagy más oldalon keresztül:

Spekulatív Zóna, The Black Aether, On Sai, Kleinheincz Csilla, J. Goldenlane, Markovics Botond, Eric Muldoom (Berke Szilárd), Lakatos István, Farkas Balázs, Gabriella Eld, Vivien Holloway, Takács Bogi

Kimaradtál? Írj levelet!

Ennyi volt mára,

tartsatok velünk legközelebb, addig pedig kövessetek minket a Facebookon, és támogassatok minket a Patreonon keresztül! Ha pedig bármi van, vagy szeretnéd, ha blogodat/vlogodat/podcastodat/Patreonodat/akármidet is rendszeresen szemléznénk, keressetek minket az e-mail-címünkön!

Legyetek jók, üdvözöl titeket:

Pintér Bence és Hetei Péter

itt vagyunk a friss fantasztikus hírekkel, amelyek az elmúlt hetekben gyűltek össze.

KÉP: lotrproject.com

Ha váratlanul ér véget a hírlevél (nincs elköszönés), akkor félbevágta neked a Gmail. Van egy gomb a levél végén akkor is, amire ha rányomsz, az egészet elolvashatod.

Hírek

1. Az Alfabéta-díj győztesei | Kilencedik.hu

2. Jön Veres Attila második amerikai kötete a Valancourtnál | Agave FB

3. Az Arthur C. Clarke-díj jelöltjei | File770

4. A Locus-díj jelöltjei | File770

5. Az Eisner-díj jelöltjei | File770

6. Minden eddigi Azilumot újra lehet rendelni, itt vannak a tudnivalók

7. Gollam-film érkezik | IGN Hungary

8. Százéves, magyar témával foglalkozó kínai SF-regény jelenik meg a Multiverzumnál, itt írt róla a fordító

9. Megjelent az újranyomás Moskát Anita Horgonyhelyéből

10. Baráth Katalin most nem fantaztikumot írt, de azért megosztjuk

11. Előzetest kapott A Gyűrűk Ura: A hatalom gyűrűi és a Sárkányok háza második évada is | The Wertzone

12. Jött előzetes a Dűne: Prófécia sorozathoz is | Reactor

13. idols címmel érkezik magyar sci-fi képregény | Corn & Soda

Mit olvastunk mostanában?

PB: A kampány sűrűjében vagyunk, szóval alig-alig valamit. Ráadásul valahogy most jól befürödtem K. J. Parkerrel, akinek a The Siege c. trilógiáját nagyon szerettem, és hát a Saevus ​Corax Deals with the Dead is pont ugyanilyen jó, de valamiért most nem csúszik.

Szintén csalódás volt sajnos a Prae egyébiránt csodálatos Krimi ma sorozatából Kocsis Gergelytől A varjúszellem. Ez egy Horthy-korszak elején játszódó misztikus krimi, amire azt egyáltalán nem mondom, hogy rossz, de valami nekem hiányzott belőle. Sok valami. Vagy csak egyszerűen háklis vagyok mostanában.

Olvasás helyett gyűjtöm a könyveket, sok egyéb – szépirodalmi, történelmi – könyv mellett a polcra került Caitlín R. Kiernan Best of-novellaválogatása, valamint a J. J. Abrams és Doug Dorst-féle S., ami nagyon szép és nagyon ötletesnek tűnik. Kíváncsi vagyok, hogy tartalmilag is felér-e a külcsínhez.

Majd talán egyszer olvasni is lesz érkezésem.

Olvasni-, hallgatni- és néznivaló magyarul

• Videós ajánló a The Black Aether: Ébredés kötetről | Norbert's Useless Knowledge

• Esszé A háromtest-problémáról | Salát Gergely, 1749.hu

• Sci-fi és filozófia – Érkezés | FiloVízió

• Kondor Vilmos: Sevso városának mesés kincsei (novella) | Telex.hu

• Interjú Novák Csanáddal (videó) | Sygnum Code

• Interjú Sipos Attilával (videó) | Sygnum Code

• Beszélgetés a Mitágó-erdőről Rusvai Mónikával (podcast) | Könyes Magazin

• Ursula K. Le Guin: A jutalom, amit egy író a könyveiért kap, nem a profit, hanem a szabadság | Könyves Magazin

• Elindult a Bibliomancer Podcast a Roboraptoron

Olvasni- és néznivaló külföldiül

• Megemlékezés Christopher Priestről | Vector

• Ne Gollam-film, inkább Szimarilok-antológiasorozat legyen | Camestros Felapton

Ismertetők, kritikák

• Szarvassy László: Főnix | eyescream, Cinegore

• Jack Ketchum: Ivadék | Laki Péter, Roboraptor

• Heather Fawcett: Emily Wilde tündérenciklopédiája |Sándor Anna, Könyves Magazin

• Philip K. Dick: A kozmosz bábjai | Uzseka Norbert, ekultura.hu

• Samantha Shannon: A Narancsfa-kolostor | Vitkolczi Ildikó, Roboraptor

• Stephen King: Carrie | Valuska László, Könyves Magazin

• Dűne 2 | shizoo, Könyvvizsgálók

• Alan Moore: Megvilágosodások | Kránitz Bence, 24.hu

• Edward Ashton: Antianyag blues | VirusSouljah, Moly

• Naomi Alderman: A jövő | Noro, Moly

• Alix E. Harrow: A Starling-ház | wzsuzsanna, Moly

• Jo Walton: Farthing | Evione, Moly

Várható megjelenések a közeljövőben

• Kovács Milán, Tebeli Szabolcs „Brazil”: Idols | május 12., Zsiger.hu

• George Orwell, Matyáš Namai: 1984 | május 31., Troubadour Books

• A. M. Shine: A figyelők | május, Gabo

• Joe Hill: Egy ​kosár fej | május 31., Gabo

• Shannon Chakraborty: Amína asz-Sziráfi kalandjai | június 11., Agave Könyvek

• Philip Fracassi: Fiúk a völgyből | június 11., Agave Könyvek

• Ray Nayler: Az óceán szeme | június 11., Agave Könyvek

• Ray Nayler: Mamutrezervátum | június 11., Agave Könyvek

• Nem jó emberek (Warhammer Crime) | június 12., Tuan

• Benyák Zoltán: Requim II. | június 13., Fumax

• M. R. Carey: A végtelenség kapuja | június 13., Fumax

• Mike Carey: Lucifer I. | június 13., Fumax

• Michael J. Sullivan: A halál kora | június 13., Fumax

• Frank Herbert: A ​Dosadi-kísérlet | június 13., Gabo SFF

• Brian Herbert, Kevin J. Anderson: Dűne: ​Caladan örököse | június 13., Gabo SFF

• Gabriella Eld: Mesék ​a hátsó ülésről | június 18., Főnix Könyvműhely

• Bűn és büntetés (Warhammer Crime) | június, Tuan

• Leonora Carrington: Fehér ​nyulak | július 3., &

• Alasdair Gray: Szegény ​párák | július 8., Álomgyár

Itt pedig megnézheted az idei megjelenéseket, amelyekről már tudunk!

Patreon-rovat

Fantasztikummal (is) foglalkozó alkotók, akiket támogathattok a Patreonon vagy más oldalon keresztül:

Spekulatív Zóna, The Black Aether, On Sai, Kleinheincz Csilla, J. Goldenlane, Markovics Botond, Eric Muldoom (Berke Szilárd), Lakatos István, Farkas Balázs, Gabriella Eld, Vivien Holloway, Takács Bogi

Kimaradtál? Írj levelet!

Események

• Ünnepi Könyvhét | Budapest, június 13-16.

Ennyi volt mára,

tartsatok velünk legközelebb, addig pedig kövessetek minket a Facebookon, és támogassatok minket a Patreonon keresztül! Ha pedig bármi van, vagy szeretnéd, ha blogodat/vlogodat/podcastodat/Patreonodat/akármidet is rendszeresen szemléznénk, keressetek minket az e-mail-címünkön!

Legyetek jók, üdvözöl titeket:

Pintér Bence és Hetei Péter

itt vagyunk a friss fantasztikus hírekkel, amelyek az elmúlt hetekben gyűltek össze.

KÉP: saját

Ha váratlanul ér véget a hírlevél (nincs elköszönés), akkor félbevágta neked a Gmail. Van egy gomb a levél végén akkor is, amire ha rányomsz, az egészet elolvashatod.

Hírek

1. A Zsoldos Péter-díj győztesei | File770

2. Az Alfabéta-díj jelöltjei | Magyar Képregény Szövetség

3. Megjelent Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2024 antológia idei pályázati kiírása

4. A Brit SF-díj győztesei | File770

5. A Hugo-díj jelöltjei | File770

6. A Philip K. Dick-díj győztesei | File770

7. A Döglött UFÓ Díj győztese | Odaértett olvasó

8. Dennis Villeneuve megcsinálja a Dűne messiását is | Reactor

9. Elhunyt Vernor Vinge | The Guardian

Mit olvastunk mostanában?

PB: Alig valamit, hisz beindult rendesen a kampány, amit betegség is nehezít (ezért késett a hírlevél is). Amit igen, az viszont jó volt: Yuri Herrera angolul Ten Planets címmel megjelent SF novelláskötete rövid, de nagyon ötletes, gyakran meglepő történeteket tartogatott, nagyon jó szívvel ajánlom olvasásra.

Elolvastam (meghallgattam) aztán Cory Doctorow új könyvét, a The Bezzle-t, is, ami nem SF, Marty Hench azt regéli el benne, hogyan került egy barátja a kaliforniai börtönrendszerbe, és mi történt ott vele. Magyarán Cory Doctorow a kapitalizmus által felzabált amerikai börtönipart mutatja be a tőle megszokott remek arányokkal és remek hangon. Ajánlom mindenkinek.

Olvasni-, hallgatni- és néznivaló magyarul

• Interjú Markovics Botonddal | Könyves Magazin

• Interjú Nyulászi Zsolttal (videó) | Sygnum Code

• Interjú Novák Csanáddal (videó) | Sygnum Code

• Kondor Vilmos: Sevso városának mesés kincsei (novella) | Telex

• Riportfilm készült Kuczka Péterről | RTL

• Egy mikrotörténeti esettanulmány a kilencvenes évek Magyarországáról I. (Fritsi Péter: A székkészítő) | Odaértett olvasó 1, 2, 3

• Mary Shelley, a Frankenstein és a Szegény párák | Friedrich Judit, 1749.hu

• Hogyan lesz valakiből az Amazonon sikerszerző? Egy magyar marketingesnek sikerült | RTL

• A tízéves Roboraptor tíz legemlékezetesebb cikke | Roboraptor

• A tízéves Roboraptor tíz legemlékezetesebb cikkcíme | Roboraptor

• A háromtest-probléma (podcast) | Pongrácz Máté, Hartai Dávid, Roboraptor

• Fumax-kiadványbemutató (videó) | Fumax YT

• Markovics Botond márciusi hírlevele

• Markovics Botond áprilisi hírlevele

• Roboraptor Podcast a Csillagkapuról | Roboraptor

• A Szellemes lányok podcast Frank Herbert Dűnéjéről | Szellemes lányok

Olvasni- és néznivaló külföldiül

• Interjú Cixin Liuval | The Guardian

• H. Beam Piper novellái igényes, ingyenes angol kiadásban | Standard Ebooks

• Karel Čapek regénye igényes, ingyenes angol kiadásban | Standard Ebooks

• Öt északi fantasztikus regény | Reactor

• Polidori klasszikusa igényes, ingyenes angol kiadásban | Standard Ebooks

Ismertetők, kritikák

• Kleinheincz Csilla: Alvilági szövedék | Farkas Balázs

• Dűne: Második rész | Uzseka Norbert, ekultura.hu

• Adam Christopher: A Sithek árnyéka | Kolev Ádám, Kritizátor

• Michael Walden: Lángvörös égbolt | FilBaráth, Smoking Barrels

• John Gwynne: A rettenet árnyéka | Demencze Ilona, Roboraptor

• H. P. Lovecraft – Dave Shephard: Cthulhu hívása / Dagon | eyescream, Cinegore

• Octavia E. Butler: A talentumok példázata | Katona Anita, Kritizátor

• R. F. Kuang: Bábel | Scheirich Zsófia, Roboraptor

• Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2023 | Tisza Eleonóra, Kortárs Online

• Dark Nights Metal | Lányi Örs, Roboraptor

• William Gibson: Mozgástér | Anna olvas

• Dmitry Glukhovsky, Peter Nuyten: Metró 2033 (képregény) |Galgóczi Tamás, ekultura.hu

• A háromtest-probléma (sorozat) | Illisz Balázs, Kritizátor

• A háromtest-probléma (sorozat) | Szaniszló Róbert, Roboraptor

• Hao Csing-fang: Hazatérés | Noro, Moly.hu

• Magyar Zoltán: Bestiarium Hungaricum | makitra, Moly.hu

• Samantha Shannon: A Narancsfa-kolostor | Noro, Moly.hu

• C. S. Lewis: Narnia krónikái | FélszipókásŐsmoly, Moly.hu

• Neil Gaiman: Óceán az út végén | VirusSouljah, Moly.hu

• Pálinkás Imre (szerk.): Anyrok alkonya | Marcus, Moly.hu

• Daniel Kraus: Bálnahullás | ProKontra, Moly.hu

Várható megjelenések a közeljövőben

• Ian Livingstone: A halál seregei | április eleje, Chameleon Comix

• J.T. Greathouse: A Napkirály Keze | április 3., Delta Vision

• Philip K. Dick: A ​kozmosz bábjai | április 4., Agave Könyvek

• Jack Ketchum: Ivadék | április 9., Agave Könyvek

• Daniel Kraus: Bálnahullás | április 16., Agave Könyvek

• Heather Fawcett: Emily Wilde tündérenciklopédiája | április 23., Agave Könyvek

• James S. A. Corey: Emlékek folyama | április 23., Fumax

Itt pedig megnézheted az idei megjelenéseket, amelyekről már tudunk!

Patreon-rovat

Fantasztikummal (is) foglalkozó alkotók, akiket támogathattok a Patreonon vagy más oldalon keresztül:

Spekulatív Zóna, The Black Aether, On Sai, Kleinheincz Csilla, J. Goldenlane, Markovics Botond, Eric Muldoom (Berke Szilárd), Lakatos István, Farkas Balázs, Gabriella Eld, Vivien Holloway, Takács Bogi

Kimaradtál? Írj levelet!

Ennyi volt mára,

tartsatok velünk legközelebb, addig pedig kövessetek minket a Facebookon, és támogassatok minket a Patreonon keresztül! Ha pedig bármi van, vagy szeretnéd, ha blogodat/vlogodat/podcastodat/Patreonodat/akármidet is rendszeresen szemléznénk, keressetek minket az e-mail-címünkön!

Legyetek jók, üdvözöl titeket:

Pintér Bence és Hetei Péter

itt vagyunk a friss fantasztikus hírekkel, amelyek az elmúlt pár hétben gyűltek össze!

KÉP: saját

Ha váratlanul ér véget a hírlevél (nincs elköszönés), akkor félbevágta neked a Gmail. Van egy gomb a levél végén akkor is, amire ha rányomsz, az egészet elolvashatod.

Hírek

1. A Nebula-díj jelöltjei ˇ| File770

2. A Bram Stoker-díj jelöltjei | File770

3. A Brit SF-díj jelöltjei | File770

4. Kimaradtak a magyar női spekulatív szerzők a nőnapi listáról, Sándor Anna pótolta a hiányt

5. Adrian Tchaikovsky a felmerült problémák miatt nem tekinti érvényesnek idei Hugo-győzelmét | File770

6. Olvasói reakciók alapján borítót cserél a Kaméleon Komix egy könyvnél | Kaméleon Komix

7. Adaptáció jöhet Kuang könyvéből | Reactor

8. Az Apple TV csinál sorozatot a Neurománcból | Reactor

9. Játék készül Terry Pratchett Korongvilágából | GameStar

10. Jönnek az utánnyomások az Azilumból | Magyar H. P. Lovecradt Portál FB

11. Elhunyt a Dragon Ball megalkotója, Akira Toriyama | CNN

Mit olvastunk mostanában?

PB: Mit nem? Sajnos azonban nem sok olyat, amiről itt meg kéne emlékeznem.

Takács Bogi kötetéről írtam külön, és készülök egy külön hírlevéllel Ada Palmer Terra Ignota-tetralógiájáról, amit az elmúlt hónapokban újrahallgattam. Utóbbiról most már egyértelműen azt gondolom, hogy a kedvenc sci-fim valaha, és megpróbálom körüljárni, hogy miért.

Nemrég elolvastam Chuck Tingle-től a Camp Damascust, ami egy olyan városban játszódik, amelynek fő bevételi forrása a meleggyógyító vallásos tábor, aminek száz százalékos a sikerrátája. Persze a dolog mögött valami őrületesen para dolog van. Engem nem vett le a lábamról ez a könyv, azt hiszem inkább olvasnék Tingle-től valamit a Slammed In The Butthole By My Concept Of Linear Time-vonalon.

Most a Poor Things van soron Alasdair Gray-től, ebből készült ugye Jórgosz Lánthimosz filmje. Amit meg akarok nézni, de előtte el akartam olvasni a könyvet. Ezzel elvagyok, de ez sem az én könyvem. Vannak ilyen időszakok az életben.

HP: Az év elején mindig van egy nagy fellendülés, ahol elolvasok egy csomó mindent, aztán ez vagy folytatódik az év további részében vagy nem. Idén ez inkább képregényekkel ment, amikből sikerült több remek darabot is kifogni, de előtte legyen még John Scalzi és az Állatian gonosz. Scalzi a botrányosan rossz Összeomló birodalom-trilógia után talán elengedte, hogy nagyívű dolgokat írjon, ez azonban továbbra is felemás eredményű. A bezárt elmék-univerzum még egy vállalható krimipróbálkozás lett, utána viszont már csak a popcorn ízű rágógumi maradt. Ahogy a Kaidzsu Állatvédő Társaság, úgy az Állatian gonosz is egy novellára való kiváló ötlet felhabosítása egy regény minimum méretére, amely ígéretes kezdettel aztán szép lassan a középszerbe fullad a terjedelemben. Esetleg tényleg novellákat kéne írni.

Donny Cates Istenország című képregényét angolul már olvastam néhány évvel ezelőtt, de nagyon örültem, hogy a Fumax magyarul is kihozta, ugyanis ez a cím az egyik legerősebb dolog volt, amit a képregényes műfajban (meg úgy általában is) valaha olvastam. Az Istenország és káprázatos összefoglalása a történetmesélés erejének és hogy a szeretteinkről való megemlékezés módja miként segít megőrizni az utókornak azt amire valóban emlékezni érdemes. Csak ajánlani tudom.

Karácsonyra érkezett a Holló. Kétségkívül kultikus anyag, de le kell szögezni, hogy csak abban a személyes kontextusban értelmezhető, amiben James O’Barr ezt megírta. Ha esetleg valaki nem szokta, akkor most mindenképpen olvassa el az előszót, mert anélkül csak egy középszerű érdektelen leszámolástörténetet fog kapni.

Váratlanul a semmiből megjelent a Blacksad befejező része, A függöny lehull epizód második kötete. A grafika továbbra is káprázatos, a történetnek pedig jót tett a hosszabb, két részre osztott terjedelem, de még így is vannak a plotban nagyobb ugrások. Mindenképpen érdemes az elsőt újraolvasni, mielőtt az újba belekezdünk, már csak a végén lévő csavar értelmezhetősége miatt is. A Blacksad továbbra is egy gyöngyszem a képregény piacon, fogyasszátok.

Olvasni-, hallgatni- és néznivaló magyarul

• Interjú Puska Veronikával | Népszava

• Interjú V. E. Schwabbal | Könyves Magazin

• Irodalmi hősök ruhatára | Tarja Kauppinen

• Markovics Botond a Dűne II.-ről | Markovics Botond sci-fi író levelezőlistája

• Beszélgetés A háromtest-problémáról (videó) | Spacejunkie Űrutazás

• Adaptációs nehézségek – Dűne: Második rész | Farkas Balázs, Epik

• M.A.G.U.S. írók beszélgetnek a boszorkánymesterről (podcast) | Taverna Podcast, Találkozzunk Torozonnál

• Ric$CastRA: Fumax Kiadó – Mi újság most náluk? (podcast) | Szénégető Richárd YT

Olvasni- és néznivaló külföldiül

• Hogy lehet megfilmesíteni a Dűne többi részét? | The Guardian

• Storytelling — Just Add Dinosaurs | Venkatesh Rao, Ribbonfarm

Ismertetők, kritikák

• Szarvassy László: Főnix | Odaértett olvasó

• Hugh Howey: Siló | Nagy Anna, Roboraptor

• A Gyűrűk Ura: A Hatalom Gyűrűi | Uzseka Norbert, ekultura.hu

• Alan Moore: Megvilágosodások | Lányi Örs, Roboraptor

• Alan Moore: Megvilágosodások | Sándor Anna, Könyves Magazin

• Alan Moore: Megvilágosodások | eyescream, Cinegore

• Ken Greenhall: A pokolfajzat | Laki Péter, Roboraptor

• Steven Erikson: A Hold kertjei 1-2. | Galgóczi Tamás, ekultura.hu

• Genevieve Gornichec: A vér szövetsége | Vitkolczi Ildikó, Roboraptor

• Dűne II. | Timár Krisztina, Kulter

• Dűne II. | Georgiadis Leonidas, Roboraptor

• Szabó Krisztina: Ezüsterdő | nicosia, moly.hu

• Ghyczy Csongor (szerk.): Coven | FélszipókásŐsmoly, moly.hu

Várható megjelenések a közeljövőben

• Alix E. Harrow: A Starling-ház | március 19., Agave Könyvek

• Robert Jordan: Hódít az Árnyék I-II. | március 19., Delta Vision

• Edward Ashton: Antianyag blues | március 26., Agave Könyvek

• H. P. Lovecraft: Cthulhu hívása és Dagon | március, Gabo SFF

• Anthony Sheenard: Négykezes ​plazmára és energiavetőre II. – Teuton | március 28., Tuan

• Hao Csing-Fang: Hazatérés | március 31., Európa Kiadó

• Ian Livingstone: A halál seregei | április eleje, Chameleon Comix

• J. T. Greathouse: A Napkirály Keze | április 3., Delta Vision

• Philip K. Dick: A ​kozmosz bábjai | április 4., Agave Könyvek

• Jack Ketchum: Ivadék | április 9., Agave Könyvek

• Daniel Kraus: Bálnahullás | április 16., Agave Könyvek

• Heather Fawcett: Emily Wilde tündérenciklopédiája | április 23., Agave Könyvek

Itt pedig megnézheted az idei megjelenéseket, amelyekről már tudunk!

Patreon-rovat

Fantasztikummal (is) foglalkozó alkotók, akiket támogathattok a Patreonon vagy más oldalon keresztül:

Spekulatív Zóna, The Black Aether, On Sai, Kleinheincz Csilla, J. Goldenlane, Markovics Botond, Eric Muldoom (Berke Szilárd), Lakatos István, Farkas Balázs, Gabriella Eld, Vivien Holloway, Takács Bogi

Kimaradtál? Írj levelet!

Ennyi volt mára,

tartsatok velünk legközelebb, addig pedig kövessetek minket a Facebookon, és támogassatok minket a Patreonon keresztül! Ha pedig bármi van, vagy szeretnéd, ha blogodat/vlogodat/podcastodat/Patreonodat/akármidet is rendszeresen szemléznénk, keressetek minket az e-mail-címünkön!

Legyetek jók, üdvözöl titeket:

Pintér Bence és Hetei Péter

itt vagyunk a friss fantasztikus hírekkel, amelyek az elmúlt pár hétben gyűltek össze!

KÉP: saját

Ha váratlanul ér véget a hírlevél (nincs elköszönés), akkor félbevágta neked a Gmail. Van egy gomb a levél végén akkor is, amire ha rányomsz, az egészet elolvashatod.

Hírek

1. Cenzúrázták a vélt kínai politikai érdekek mentén a Hugot a díj nyugati adminisztrátorai | File770

2. A Zsoldos Péter-díj jelöltjei | Zsoldos Péter-díj

3. Elhunyt Christopher Priest | Nina Allan

4. Lehet nevezni az Alfabéta-díjra | Roboraptor

5. Ötvenéves a Dungeons & Dragons | Wertzone

6. DC-képregényeket ad ki a Gabo SFF | Gabo SFF FB

7. Elindult az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport új oldala

8. Ötmilliós bírságot kapott a Líra az Esti mesék lázadó lányoknak című könyv miatt | Telex

Díjeső

PB: Az már a 2023-as Hugo-díj jelölési és szavazási statisztikáinak közzétételekor nyilvánvalóvá vált, hogy valami nincs rendben. Az azóta minden szempontból szétszálazott számok, tények és minták mentén az egyszerű elbaszástól a kínai cenzúráig terjedt a skála, amelyet felvonultattak a rajongói közösség nyomozói.

Diane Lacey, a díj idei szervezőinek egyike aztán Jason Sanford és Chris M. Barkley kezébe adta a szervezők levelezését, amiből kiderült: a helyzet még az elképzeltnél is rosszabb. A díj nyugati szervezői, élen a nyilvánosságra hozott statisztikák óta magát többször lejárató McCartyval

a kínai politikum vélt elvárásai alapján, minden tiltakozás nélkül vezettek aktákat a jelöltekről, és törölték azokat, akiket túl neccesnek találtak Kína-fronton.

Emellett egy csomó kínai jelölést egy az egyben töröltek, mivel azok köthetőek voltak az egyik kínai SF-magazin által kiadott jelöltlistához, pedig a Puppy-botrány után épp azért vezették be a mostani rendszert, hogy az védelmet nyújtson a jelöltlisták ellen. Szóval van baj, nem tudom, hogy tud innen felállni a Hugo, nagyon ciki az egész.

Közben persze megvan a saját bajunk is, hiszen megjelent a Zsoldos Péter-díj jelöltlistája, remek művekkel. A kérdés azonban az, hogy vannak-e még remek művek ezeken kívül, amelyek valami oknál fogva nem találják meg az útjukat a pár éve megújult Zsoldos jelöltlistájára.

Részben erről a kérdésről nem is olyan rég a Szürke Zóna podcast kapcsán írtam és ott beszélgettünk is róla, bennem most azért merül fel a kérdés, mert az egy dolog, hogy én is úgy érzem – lehet tévedek persze –, hogy az én sztenderdjeim szerint kiemelkedő SFF ezen műhelyek körül íródik, de azt már nem hiszem, hogy a fordítói kategóriában is jogos vagy egészséges, hogy csak a Gabo SFF és az Agave Könyvek versenyez.

Ezzel véletlenül sem azt akarom mondani, hogy a díj működésébe bárki beleszólna, továbbra sem hiszek ilyen konteókban. De azt gondolom, hogy a Zsoldos-díjnak is jót tenne, ha utólag átlátható lenne legalább a jelölési szakasz, hogy kiderüljön: mi az oka ennek a heyzetnek.

Olvasni-, hallgatni- és néznivaló magyarul

• Könyvkiadás: minek van? | Láng Annie, Spekulatív Zóna

• Emberkísérleteimről röviden (Töredezés, Elzárkózás) | Odaértett olvasó

• Legjobban várt új könyvek 2024-ből a Roboraptor szerint | Roboraptor

• Ha ma mutatnák be a Vissza a jövőbent, Marty McFly 1994-be utazna vissza | Brandon Hackett

• Megjelent a 2024. téli Lassi Laurië | Tolkien.hu

• A Főnix idei tervei | Főnix Könyvműhely

• Interjú Veres Attilával (podcast) | 444

• Markovics Botond sci-fi hírlevele #6 itt a Substacken

• Melyik korábban félbemaradt vagy soha el nem kezdett játékkönyv-sorozatot látnátok szívesen legális magyar kiadásban? | Kameleon Komix FB

Olvasni- és néznivaló külföldiül

• Interjú Takács Bogival, akinek most jelent meg új kötete angolul | Clarkesworld

• Nekrológ Christopher Priestről | The Guardian

• H. P. Lovecraft: At the Mountains of Madness – igényes, ingyenes angol nyelvű e-könyv | Standard Ebooks

• Hogy csinálták meg 100 millió helyett 39 millióból a Serenityt? | SyFy

Ismertetők, kritikák

• Takács Bogi: Power to Yield and Other Stories | Pintér Bence, Ugytudjuk.hu

• Puska Veronika: Vétett út | Odaértett olvasó 1, 2

• Veres Attila: Odakint sötétebb | Timár Krisztina

• Michael Walden: A végtelen város | FilmBaráth, Smoking Barrels

• Noah Hawley: Himnusz | Laki Péter, Roboraptor

• Kleinheincz Csilla (szerk.) · Roboz Gábor (szerk.): Az ​év magyar science fiction és fantasynovellái 2023 | Szaffi polca

• John Gwynne: Az istenek éhsége | Demencze Ilona, Roboraptor

• Baráth Katalin: Aki gróf úr akar lenni | Benyovszky Mánya Ágnes, Új Szó

• Connie Willis: Ítélet Könyve | H. Nagy Péter, MA Popkult

• Steve Jackson: Salamonis titkai | Bubu0627, Véleményes blog

• Octavia E. Butler: A talentumok példázata | Molnár András, Roboraptor

• Szarvassy László: Főnix (videó) | Norbert's Useless Knowledge

• For All Mankind 4. évad | Barna Benedek, Roboraptor

• Ian Livingstone: Az Óriások Árnyéka (videó) | Fantázia világ

• Steve Jackson: Salamonis titkai | Noro, Moly

• Becky Chambers: Hosszú út egy közös keringési pályán | pat, Moly

• Emma Törzs: Vér, tinta, nővér, írnok | Noro, Moly

• Tamsyn Muir: Nona, a Kilencedik | pat, Moly

• Wayne Chapman: Karnevál | Marcus, Moly

• Dan Abnett (szerk.): Sabbat War | Marcus, Moly

• Philip K. Dick – Roger Zelazny: A Harag Istene | VirusSouljah, Moly

• Suzanne Collins: Énekesmadarak és kígyók balladája | icantfindmybooks, Moly

Várható megjelenések a közeljövőben

• Naomi Alderman: A jövő | február 19., 21. Század

• Ken Greenhall: Pokolfajzat | február 20., Agave Könyvek

• Pierce Brown: Fényhozó | február 27., Agave Könyvek

• Jim Butcher: Szellemjárás | február 28., Delta Vision

• Cthulhu ​hívása – Az Őrző szabálykönyve | február 29., Delta Vision

• Ian Livingstone: A halál seregei | február, Chameleon Comix

• R. J. Barker: Az orgyilkosok ideje | március eleje, Fumax

• Travis Baldree: Koponyák és könyvesboltok | március eleje, Fumax

• Glen Cook: A ​Fekete Sereg – Fehér Rózsa | március 8., Tuan

• Alix E. Harrow: A Starling-ház | március 19., Agave Könyvek

• Edward Ashton: Antianyag blues | március 26., Agave Könyvek

• H. P. Lovecraft: Cthulhu hívása és Dagon | március, Gabo SFF

• Anthony Sheenard: Négykezes ​plazmára és energiavetőre II. – Teuton | március 28., Tuan

Itt pedig megnézheted az idei megjelenéseket, amelyekről már tudunk!

Patreon-rovat

Fantasztikummal (is) foglalkozó alkotók, akiket támogathattok a Patreonon vagy más oldalon keresztül:

Spekulatív Zóna, The Black Aether, On Sai, Kleinheincz Csilla, J. Goldenlane, Markovics Botond, Eric Muldoom (Berke Szilárd), Lakatos István, Farkas Balázs, Gabriella Eld, Vivien Holloway, Takács Bogi

Kimaradtál? Írj levelet!

Ennyi volt mára,

tartsatok velünk legközelebb, addig pedig kövessetek minket a Facebookon, és támogassatok minket a Patreonon keresztül! Ha pedig bármi van, vagy szeretnéd, ha blogodat/vlogodat/podcastodat/Patreonodat/akármidet is rendszeresen szemléznénk, keressetek minket az e-mail-címünkön!

Legyetek jók, üdvözöl titeket:

Pintér Bence és Hetei Péter

az előbb már körbeküldtem Láng Annie alapozóját a könyvkiadásról, ami talán az első vendégcikk a Spekulatív Zónán. Nem akartam szimpla levélben körbeküldeni, mert elvágja félbe a Substack. Ugyanis nagyon hosszú. Szóval ha levélben olvasod, és csodálkozol, hogy miért lett ilyen furcsán vége: nem lett. A teljes cikkért katt ide:

Üdv,

Pintér Bence

Ebben a cikkben szeretném bemutatni a könyvkiadás menetének azon a részét, ami a könyv megírása és megjelenése között történik. Hosszú lesz, unalmas, tele száraz adatokkal, de fontosnak tartom, hogy beszéljünk ezekről a munkafolyamatokról is.

• Egyrészt: így érteni fogod, mi történik a háttérben, ami íróként és olvasóként egyaránt hasznos.

• Másrészt: ha egyszer részed lesz egy könyv megjelenésében, az itt leírtakat alapul véve tudni fogod, mire számíthatsz, akár munkamennyiségről, akár pénzügyekről legyen szó.

• Harmadrészt: a könyvön dolgozó összes munkatárs, összes szakember, összes művész elismerést érdemel a munkájáért, de az írón, és ritkább esetben a szerkesztőn kívül ritkán nevesítjük, kik dolgoznak azért, hogy a kezedbe kerüljön az adott könyv.

Az itt felvázolt folyamat egy ideális eset, a valóságban a lépések nem mindig különülnek el ilyen élesen. Gyakran előfordul, hogy egy szakember több munkafolyamatot is el tud látni; az is változó, hogy a szakemberek a kiadó alkalmazásában állnak fix havi bérért, vagy külsősként, megbízási szerződéssel dolgoznak. De nem minden kiadó tud vagy akar így működni, teljesen normális, ha szeretnék optimalizálni a folyamatokat.

Vagyis ha nem pontosan úgy történik minden, ahogy itt leírom, az még nem azt jelenti, hogy át akarnak verni. Csak akkor kell elkezdened aggódni, ha az optimalizálás a minőség rovására megy.

A folyamat lépésein végigmenve egy körülbelüli bruttó árat is meg fogok adni, ami 2023 végén átlagosnak számított a SFF-zsáneren belül. Ez zsánerenként is eltérhet (szakkönyvekre teljesen más tarifa vonatkozik, mint egy romantikus regényre), és idővel (meg az inflációval) gyorsan elavul majd. Illetve nyilván létezik a szürke vagy fekete munka jelensége, ami tovább bonyolítja az árképzést, de most a cikk kedvéért úgy fogok tenni, mintha nem tudnék róla.

Ezekből az árakból, még ha nem is pontosak, a cikk végére körülbelül ki fog rajzolódni, hogy a végtermék, a könyvesboltban kapható könyv árának hány százaléka melyik résztvevőhöz kerül. (Az árak néhány helyen oldalanként vagy darabonként vannak megadva, a legtöbb folyamat munkadíját azonban úgynevezett „nyomdai ív” alapján számolják, ami 40 000 leütésnek felel meg szóközzel.)

Végül pedig megpróbálhatunk együtt gondolkodni azon, hogy ez a rendszer jó-e, és ha nem, akkor hogyan lehetne javítani rajta.

0. lépés: Írj egy könyvet!

Ez nyilván a könyvkiadás alapja, de ebben a cikkben nem ezzel foglalkozunk. Ha ez a része érdekel, látogass el a Boncnok vagy az Így neveld a regényed oldalára.

1. lépés: Egy kiadó főszerkesztője vagy irodalmi szerkesztője eldönti, hogy kell nekik a regényed.

A többség számára nem meglepetés, hogy minden kiadóban van több olyan személy, akik döntenek arról, mi jelenik meg náluk és mi nem: a szerkesztők ideális esetben kikérik egymás véleményét, a kiadói tervet pedig a kiadó vezetője hagyja jóvá (kisebb kiadóknál elképzelhető, hogy ezeket a szerepköröket egy ember látja el).

Ezeket a döntéseket számtalan tényező befolyásolja, a kézirat minőségétől kezdve a zsáneren és a piaci helyzeten át az üzleti terv rugalmasságáig. Lehet egy kézirat zseniális, de ha nem illik a kiadó profiljába, vagy ha két évre előre be vannak táblázva, el fogják utasítani.

Lehet, hogy egy kézirat középszerű, de ha javítható hibák vannak benne, és éppen divatos témáról szól, kaphat esélyt. Lehet egy kézirat teljesen elborult, újító és formabontó, de ha éppen van pénz és kapacitás kísérletezni, és a főszerkesztő lát benne fantáziát, akkor meg fogja jelentetni.

Erről a folyamatról és a visszautasítás leggyakoribb okairól egy főszerkesztő tudna igazán mesélni; remélem, idővel egy ilyen cikkre is sort tudunk keríteni.

1.5. lépés: Szerződés

Ideális esetben nem indul el a munka, amíg az író és a kiadó nem kötnek szerződést. Ez adja a közös munka jogi hátterét, és a szerzőt és a kiadót egyaránt védi a másik fél esetleges visszaéléseitől. Nem, mintha bárkiből is kinéznénk, hogy rosszat akar, de jobb előre felkészülni, mint utólag szenvedni.

A szerződés ideális esetben a következő pontokat tartalmazza:

• A szerzői jog elidegeníthetetlen a szerzőtől (és halála után a jogutódtól), a kiadó csak a felhasználási jogokat kapja meg. Vagyis ha valaki olyan szerződést rak eléd, amiben átruházod a szerzői jogaidat, akkor véletlenül se írd alá. Persze lehet, hogy egy kezdő kiadó, aki még nem ismeri igazán a szakmát, rosszul fogalmazott, de az is lehet, hogy tényleg rosszat akarnak. Kérdezz vissza, mire gondoltak, írasd át a „szerzői jog” részt „felhasználási jogra”, és ha ebbe nem mennek bele, akkor köszönj el szépen, és hagyd ott őket.

• A forgalmazási jog átruházása meghatározott nyelvre, meghatározott forgalmazási területre, meghatározott időtartamra, és meghatározott formátumra (papírkönyv, e-könyv, hangoskönyv, megfilmesítési jogok, stb.) szól. Fontos tisztázni, mit tehet meg a kiadó, és mit nem, és hogy hány év után szállnak vissza ezek a jogok rád.

• Egyes esetekben a szerződés azt is tartalmazza, hány példányszámban jelenik majd meg a könyv.

• Honorárium: egy fix összeget kapsz a könyv után, vagy az eladások után kapsz százalékot. Utóbbi esetben a kiadónak rendszeres időközönként fogyásjelentést kell küldenie neked, azaz egy olyan dokumentumot (excel-táblát), amiben részletezi, hány példányt vettek meg a könyvedből.

• A szerző garantálja, hogy egyidejűleg más nem rendelkezik a felhasználási jogokkal. Azaz nem adtad el párhuzamosan a kéziratodat valaki másnak is, és te magad sem rakod fel Wattpadra, amíg él a szerződés.

• A szerződés felmondásának feltételei. Nem az ördögnek adtad el a kéziratodat; az emberi szerződéseket mindig fel lehet mondani bizonyos feltételekkel. Ha ezt a szerződés nem részletezi külön, akkor a Polgári törvénykönyv vonatkozó passzusai az irányadóak.

Azt javaslom, hogy mielőtt belevágsz, olvasd el a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján a vonatkozó cikkeket, és ha megteheted, fogadj szerzői jogban járatos ügyvédet.

MINDIG OLVASD VÉGIG, HOGY MIT ÍRSZ ALÁ!!!

2. lépés: Szerkesztés

Itt következik a macerás rész: amikor a szövegedet, amit egész eddig úgy dédelgettél, mint a gyermekedet, felrakják egy fémtálcára, és élve felboncolják!

Viccelek, a szerkesztés folyamata egyáltalán nem félelmetes. A szerkesztő a barátod, és azért dolgozik, hogy a szöveged a lehető legjobb állapotban kerüljön az olvasó elé.

A szerkesztés több körben történik: először a szerkesztő végigmegy a szövegen, és legjobb szakmai tudása szerint javaslatokat tesz olyan javításokra, amik a szöveg magasabb szintjét: a mondatszerkezetet, stílust, cselekményt, ritmust stb. érintik. Ezeket te vagy elfogadod, vagy nem; a javaslatai alapján változtatsz, akár egész részeket átírsz, akár csak egy-két mondatot fogalmazol át. Ezután visszaküldöd a szerkesztőnek, aki újra átnézi, újra javaslatokat tesz, te újra masszírozni kezded a szöveget; és addig pingpongoztok, amíg mind a ketten elégedettek nem vagytok a végeredménnyel.

Már a szerekesztés megkezdése előtt érdemes elmondanod a szerkesztődnek, hogy mire gondolt a költő: mikor mit akartál átadni, kifejezni a szöveggel. Mert csak ezt figyelembe véve tud segíteni, hogy a szöveg tényleg azt jelentse, amit mondani akartál.

A szerkesztő gyakran a kiadó alkalmazottja, ilyenkor alkalmazotti munkabért kap. Ha azonban külsősként, megbízási szerződéssel végzi a munkáját, akkor 10–15 000 forint/ív áron dolgozik.

3. lépés: Korrektúra

A korrektor a már szerkesztett szövegfájlt kapja meg, amiben a szöveg alacsonyabb szintjén lévő hibákat javítja ki: helyesírási hibákat és elütéseket. Ezen kívül olyan állapotba hozza a szöveget, hogy az ne okozzon gondot a tördelésnél: kiszedi a behúzásokat, törli a sorok végére véletlenül odakerült szóközöket, egységesíti a betűtípust, új sorba rakja a párbeszédeket, és ügyel rá, hogy azok gondolatjellel kezdődjenek, ne kötőjellel.

(A szöveg végleges verziójában természetesen lesznek behúzások, igény esetén különböző formázások vagy betűtípusok, de ha ezek alapból benne vannak a kéziratban, az a későbbi lépésekben problémát fog okozni. Ezért szokták pályázatokon azt kérni, hogy ne cifrázd túl a formázást. Ha a szöveg jelentéséhez fontos, hogy bizonyos részek egy adott módon legyenek formázva, azt a szerkesztés lépésében jelezd a szerkesztődnek, és ő elintézi a többit.)

A javított szöveget aztán a korrektor visszaküldi a szerkesztőnek, aki leellenőrzi a javításait – hiszen ő ismeri az írói szándékot, és meg tudja állapítani, hogy egy „hiba” direkt volt a szövegben mint stíluselem, vagy valóban hiba. Ha van vitás kérdés, azt lemeccselik, de ez a lépés általában simán lezajlik.

A korrektor ritkán kiadói alkalmazott, megbízási szerződéssel a munkadíja 6–7 000 forint/ív.

4. lépés: Grafikus

Hogy a grafikus mikor kerül a képbe, az változó. Van, hogy már a szerkesztés megkezdése előtt tudja, hogy mivel kell dolgoznia (például bejáratott, veterán szerzők vagy könyvsorozatok esetén), de van, hogy csak a szerkesztés után kapja meg a szükséges adatokat (mert elképzelhető, hogy a szerkesztés alatt még módosul a mű hangulata vagy fókusza).

A grafikus kap a szerkesztőtől konkrét instrukciót, hogy milyen borítót készítsen. Vagy egy, a szöveg fontos paramétereit tartalmazó briefet: főszereplők, cselekmény, hangulat, zsáner, célközönség, stb., és ezek, és a piaci trendek ismerete alapján készíti el a borítót. Ritka az az eset, hogy a szerző és a grafikus találkozik egymással, ideális esetben a szerkesztő közvetít kettejük között. Ha a szerzőnek van ötlete arra, hogy nézzen ki a borító, a szerkesztő ezt elmondhatja a grafikusnak, de a grafikusnak ezt nem muszáj figyelembe vennie; ha a szerző valami totál eladhatatlan, ízléstelen vagy hangulatidegen dolgot javasol, abba a grafikus nem fog belemenni.

Ez lehet, hogy nyersen fog hangzani, de az emberek általában nem értenek egyszerre több művészeti ághoz; ha te írásban vagy jó, akkor valószínűleg a grafikus jobban ért a borító elkészítéséhez, mint te.

Te még mindig a saját gyermekednek érzed a könyvet, és nehezen engeded ki a kezedből az irányítást, de a borító fölött elsősorban a grafikusnak van kreatív kontrollja (legalábbis ideális esetben; gondolom mindenkinek eszébe jut egy-két ellenpélda is). Ezért a konfliktusokat elkerülendő, sok kiadó el se mondja a szerzőnek, ki fog dolgozni a borítón.

A végleges döntést borító tekintetében is a kiadóvezető, a főszerkesztő, vagy a kiadásért felelős ember hozza meg. Ő tudja, hogy a borító beleillik-e a kiadó arculatába (sok kiadó törekszik arra, hogy a könyveik egységes stílusban készüljenek), és ő van tisztában azzal is, hogy van-e keret olyan cifra dolgokra, mint a dombornyomás, UV-festék, vagy élfestés.

A grafikus szinte mindig külsős munkatárs. A munkadíja változatos, és egészen tág végletek között mozoghat: haver szomszédjának fia letorrentezett photoshoppal más árat fog elkérni, mint egy tapasztalattal, szakmai múlttal, referenciákkal, és minden megfelelő licensszel rendelkező művész. A kiadó döntése, hogy a Költséghatékonyság vs. Minőség egymásnak feszülésében hol találja meg az arany középutat. A példa kedvéért 60 000 forinttal fogok számolni, mert ismerem a kiadók büdzséjét, de itt szeretném elmondani, hogy ez egy pofátlanul alacsony összeg.

5. lépés: Tördelés/Műszaki szerkesztés

Ideális esetben a műszaki szerkesztő az, aki összerakja a szedéstükröt (= mekkorák legyenek a margók), betűméretet, betűtípusokat, élőfejet, betűközt, sortávot és hasonló tipográfiai nyalánkságokat. Ezt aztán elküldi a tördelőnek, aki a szerkesztett szöveget betördeli, tehát a műszaki szerkesztő utasításai alapján elvégzi a favágómunkát. Ilyenkor figyelnie kell arra, hogy az oldalpárok kinézete esztétikus legyen, például ne maradjanak benne a szövegben árva- vagy özvegysorok. („Ha egy oldal legutolsó sorában kezdődik egy bekezdés, azt árvasornak nevezik. Ha egy oldal egy bekezdés utolsó sorával kezdődik, azt özvegysornak nevezik.” Az elnevezés onnan ered, hogy az árvának nincs múltja, de van jövője; az özvegynek nincs jövője, de van múltja… ebben az iparban hajlamosak vagyunk a melodramatikus fogalmazásra, na.)

A valóságban a regények műszaki szerkesztéséhez ritkán van szükség külön szakemberre, és a fenti munkafolyamatot (meg majd a 9. lépésben a műszaki szerkesztő munkáját) teljes egészében a tördelő végzi. Főleg, mivel sok kiadónak van egy előre bejáratott formátuma, hogy a regények egységesen nézzenek ki, így ebben a lépésben gyakran nem nulláról kell dolgozni, hanem egy létező mintát kell követni.

Ideális esetben a műszaki szerkesztő fix, 10 000 forint/könyv körüli összegért, a tördelő pedig 350 forint/oldalért dolgozik, a valóságban annyit kap, amennyit sikerül kialkudnia magának.

6. lépés: Korrektúra 2.0

Egy korrektor, ideális esetben NEM ugyanaz, mint az előző, újra átnézi a szöveget helyesírási hibák után, különösen ügyelve az előző lépésben bekerült elválasztásokra, „folyosókra” (= amikor a betördelt szövegben több soron keresztül pont egymás alá esnek a szóközök), a sorok végére került “a” vagy “ő” szavakra, hogy a tartalomjegyzékben szereplő oldalszámok megegyeznek-e a valós fejezetkezdésekkel, stb.

Sajnos nagyon ritka, hogy külön korrektor külön munkabérért végezze el ezt a lépést, ezért a példában nem fogok vele külön plusz költségként számolni. Ha mégis külön pénzért végzi el valaki, a tarifa ugyanaz, mint az első korrektori körben, 6–7 000 forint/ív.

7. lépés: Szerkesztés 2.0

A szerkesztő átnézi az előző lépésekben végzett változtatásokat. Jó esetben az író is.

Ha nem történik valami nagy gáz, ez már a végleges szöveg, a mű ezen a ponton túl már nem fog módosulni. (De mind tudjuk, hogy mindig történik valami gáz...)

Ennek a lépésnek az ára benne van a szerkesztő fent leírt munkadíjában.

8. lépés: Tördelés 2.0

A korrektúra 2.0 és a Szerkesztés 2.0 lépésekben történt változásokat implementálja a szövegbe, ha voltak. Ez a lépés benne van a tördelő fent említett munkadíjában.

9. lépés: Nyomda alá rendezés

A grafikus eddigre elkészült a borítóval, és ezt a szerkesztő és a szerző is elfogadta (a példa kedvéért tegyük fel, hogy elfogadta). A műszaki szerkesztő (vagy a tördelő) felveszi a kapcsolatot a nyomdával, elmondja nekik, hogy hány oldalas a (remélhetőleg végleges) szöveg, milyen papírra szeretnék nyomtatni azt, a nyomda pedig ez alapján kiszámolja, milyen vastag lesz a könyv gerince, és árajánlatot ad a tervezett példányszámra. Ideális esetben a kiadó több nyomdától is árajánlatot kér, és a kapott ajánlatok közül kiválasztja a neki legmegfelelőbbet. A valóságban a kiadóknak általában van egy bejáratott nyomdájuk, amivel dolgoztatnak – és ez sok esetben nem Magyarországon van, mert bármelyik környező országban olcsóbb a nyomtatás, mint itthon.

A műszaki szerkesztő/tördelő (vagy akár a grafikus) elkészíti a borítónak azt a változatát, amit már a nyomda is tud használni: benne van a gerincméret, a hajtás, a vonalkód; a színkódok CMYK-ra vannak állítva RGB helyett, majd a szöveggel együtt exportálja nyomdai gyártásra.

Ennek a lépésnek a munkadíja benne van a tördelés, a műszaki szerkesztés vagy a grafikus munkadíjában. Ha külön szakember végzi, akkor a munka bonyolultságától függ: ha a grafikustól kapott anyagot kell nyomdakészre hozni, akkor 5 000 forint/könyv, ha extra nyomdai technika is kerül a könyvre (UV-lakk, dombornyomás, élfestés, stb), akkor 10 000 forint/könyvtől fölfelé, a kérés bonyolultságától függően.

10. lépés: Nyomda

A kapott fájlokat a nyomdászok is ellenőrzik, hogy megfelelő formátumban és minőségben érkeztek-e meg, majd legyártanak a könyvből egy úgynevezett imprimatúrát, azaz próbanyomást, amit visszaküldenek a kiadónak. Ez leggyakrabban digitális formátumban készül, ritkábban papíralapon; de kevert változat is létezik, amikor a belíveket digitálisan küldik el, a borítót viszont papíron, hogy látszódjanak a színek. Ebben a szerkesztőnek kell ellenőrizni, hogy minden rendben van-e: jó sorrendben vannak-e az oldalak, nem került bele valami véletlenül fejjel lefelé, jó-e a színbeállítás (itt ideális esetben a grafikus is rápillant), stb. Ha felfedeznek valami hibát, akkor ebben a lépésben még lehet javítani – sőt, kell is, hiszen ez az utolsó pillanat, amikor még bele lehet nyúlni a könyvbe. Pontosabban később is bele lehet nyúlni, ha nagyon akarunk, de azért súlyos felárat kell fizetni.

(Kis kitekintő az illegalitás felé: ha találkoztál már Scribden vagy torrenten olyan pdf-fel, ahol az oldalak sarkainál kis vonalkák és négy különböző színű négyzet van, az ez a nyomdai fájl volt, és valószínűleg valamelyik nyomdai dolgozó töltötte fel az internetre.)

És aztán elérünk a ponthoz, ahonnan nincs visszatérés: a könyv nyomtatásba kerül.

Az egy könyvre lebontott nyomtatási ár attól függ, hány példányt rendelünk. Itt is érvényes a méretgazdaság elve: minél magasabb a példányszám, annál alacsonyabb az egy példányra jutó nyomdaköltség. Mivel a legtöbb fikciós könyv 1000–3000 példányban jelenik meg, ezzel a sávval fogok számolni, ahol az átlagos nyomdaköltség 800 forint/db.

11. lépés: Terjesztés

A kiadó valamelyik munkatársa, például a  terjesztésvezető, valamikor a fenti folyamat során ír egy úgynevezett kiajánlót azoknak a könyvkereskedőknek, akikkel partneri viszonyban vannak. Ebben leírja a könyv releváns paramétereit: cím, szerző, fülszöveg, célközönség, megjelenés, amit a szerkesztőtől kapott. A könyvkereskedők ez alapján döntik el, akarnak-e rendelni az adott könyvből, és ha igen, mennyit.

A nyomdába kerülés után 1–4 héttel elkészül a kért példányszám a könyvből. Ekkor a fuvarozó (vagy a nyomda, vagy a kiadó) közvetlenül a terjesztő raktárába szállítja az általa kért példányszámot (tehát a könyvek nagy része nem megy be a kiadóba a polcra kerülés előtt, a kiadónak nincs lehetősége mindegyiket egyesével átnézni, hogy jól nyomta-e a nyomda). A kiadó saját raktárába és a boltjába csak az a mennyiség kerül, amit ő maga tervez eladni, elajándékozni, tiszteletpéldányként a szerzőnek, szerkesztőnek és a munkatársaknak adni, és kiküldeni recenzióra.

Fontos megjegyezni, hogy a könyveket a könyvkereskedő NEM VESZI MEG, hanem úgynevezett bizományi rendszerben vannak nála. Ez azt jelenti, hogy a kiadó egy fillért sem kap akkor, amikor a könyv bekerül a könyvesboltba, hanem az elvileg havonta küldött fogyásjelentés alapján, utólag fizetik ki az eladott könyvek árának rá eső részét.

Ha a kiadó saját csatornán, a boltjában vagy a webshopjában adja el a könyvet, annak nincs külön díja (a bolt vagy a webshop fenntartási költségén kívül).

Ha azonban könyvkereskedőn keresztül történik az értékesítés, a kereskedő úgynevezett „terjesztői jutalékot” számol fel, ami kereskedőtől függően a könyv bolti árának 55–60 százaléka.

Tehát amikor megveszel egy könyvet a boltban, a kiadóhoz az általad fizetett összeg 40–45 százaléka érkezik meg, egy-két hónappal később.

12. lépés: Marketing

Rengeteg cikk szól arról, hogyan marketingelik a könyveket, ezért itt csak felsorolom, hogy mikre költ ilyenkor a kiadó:

Online hirdetések, offline hirdetések, PR-cikkek, könyvbemutatók, dedikálások, recenziós példányok kiküldése kritikusoknak, bloggereknek, booktubereknek, egyéb recenzoroknak (ez nem kiadás, viszont ezeknek a példányoknak az előállítási költsége nem jön vissza, ezért a példában a marketingköltségbe fogom beleszámolni).

Továbbá, ha a szerkesztő nem írt fülszöveget a könyvhöz, ezt is a marketinges írja meg. A fülszöveg egy reklámelem, elsődleges célja, hogy felkeltse az olvasó érdeklődését. Ha te író vagy, akkor ideális esetben nem olyan mindsettel írsz szöveget, hogy az jól teljesítsen a piacon; a marketinges viszont igen.

Bár nem szokás könyvekre leosztva kiszámolni, mennyibe kerül, a könyvhetes, könyvfesztiválos és egyéb rendezvényes kitelepülések is pénzbe kerülnek, ugyanakkor kiadónként és könyvenként is nagyon eltérő, hogy pontosan mennyit szánnak a reklámozására. A példa kedvéért 100 000 forinttal fogok számolni.

Mennyi az annyi?

Vegyünk egy fiktív, magyar nyelven írt, 600 000 leütéses kéziratot, amiben nincsenek illusztrációk, és 1000 példányban jelenik meg. Direkt olyan mennyiségeket választottam, hogy kerek legyen, és könnyű legyen számolni.

Ez 15 nyomdai ívnek felel meg (emlékeztek, egy nyomdai ív 40 000 leütés), és tördelés után 400 oldalra jön ki.

Ha minden munkafolyamatra megtalálod azt a szakembert, aki legálisan, lelkiismeretesen, de ehhez képest a legolcsóbban végzi el a feladatot, akkor a következőket fogod kapni:

Fix költségek:

Szerkesztés: 15 x 10 000 ft = 150 000 forint

Korrektúra: 15 x 6 000 ft = 90 000 forint

Tördelés: 400 x 350 ft = 140 000 forint

Grafikus: 60 000 forint

Marketing: 100 000 forint

A fentieket akkor is ki kell fizetni, ha e-könyvet akarsz kiadni (ebben az esetben tördelés alatt azt értjük, amikor a fejezetcímeket, a törzsszöveget, a tartalomjegyzéket fésülik meg, és ebből valami xHTML-mágia segítségével létrehozzák a .epub és .mobi fájlokat), vagy ha a könyvből egyetlenegy darabot sem vesznek meg. Az összegük 540 000 ft.

Persze, lehet lejjebb faragni, kérdés, hogy érdemes-e.

Példányszámtól függő költségek:

Nyomda: 1000 x 800 forint = 800 000 forint

Na, itt villan be a közgázfaktos emlék. Ha kevesebbet nyomtatsz, akkor ÖSSZESSÉGÉBEN kevesebbet fizetsz, viszont lebontva nagyobb lesz az egy példányszámra eső nyomdaköltség, így az egyes könyvet csak magasabb áron tudod eladni. Magasabb áron viszont nem biztos, hogy megveszik annyian. Viszont ha sokat nyomtatsz belőle, és csökken az egyes könyv ára, akkor összességében kell sokkal többet fizetned, de joggal reménykedhetsz benne, hogy többen veszik majd a könyvet, hiszen olcsóbb.

Ennek a végletes verziója, ha a Print-On-Demand, azaz igénynyomtatásos modellt választod: ebben az esetben a könyvedből nem nyomnak előre készletet, csak akkor kezdődik el egy-egy kötet legyártása, ha arra konkrét megrendelés érkezik. Így a nyomtatásba nem kell előre befektetned (hiszen a megrendeléskor az olvasó kifizeti a nyomdát is), viszont nincs készleted, amivel jelen lehetnél a könyvesboltokban. És darabra leosztva JÓVAL drágább nyomtatási árral kell számolnod, mint egy hagyományos nyomda esetén.

Ha ezek között a tényezők között szeretnéd megtalálni az arany középutat, akkor üsd fel a Wikipédiát a Marshall-kereszt szócikknél, és sírj.

Vagy válaszd a legolcsóbb nyomdát, így a költségeid csökkennek ugyan, de a könyv két kinyitás után lapjaira esik, és az olvasóid fognak sírni (és kegyetlen kommenteket hagyni moly.hu-n).

Százalékos költségek

Szerzői tiszteletdíj: 7 százalék

Erről eddig nem beszéltünk, de jó esetben a szerző kap valamennyi pénzt az írásáért, nem ő fizet.

Még egyszer: A SZERZŐ PÉNZT KAP AZ ÍRÁSÁÉRT, NEM Ő FIZET.

Változó, hogy a szerző mennyi tiszteletdíjat kap a könyvéért. SFF zsánerben elsőkönyves szerzőknél 7 százalék körüli arány a reális, már bevezetett íróknál ez mehet magasabbra, 9 százalék fölé, míg más zsánerekben teljesen más tarifák az irányadók. Sokadik kiadás, vagy jogutódi szerződés esetén a fix, egyösszegű honorárium a gyakoribb. De az is előfordul, hogy a szerző kap egy fix előleget, majd ha a fogyás alapján elérték az előleg összegének megfelelő honoráriumot, akkor kezd a kiadó a további fogyás alapján százalékos honort fizetni.

Hogy ne bonyolítsuk a dolgot tovább, és mert ezt a cikket főleg a magyar SFF írók és olvasók fogják olvasni, 7 százalékkal fogok számolni. De ha más zsánerben akarsz kiadni, érdemes felkeresned ugyanebben a zsánerben alkotó írókat, és megkérdezni, mire számíthatsz. Válaszolni fognak.

Áfa: 5 százalék (e-könyvek esetében 27 százalék)

A nyomtatott könyvre, kulturális termék lévén, alacsonyabb áfakulcs vonatkozik, mint az átlag, de az elektronikus könyvekre a jelenlegi szabályozás szerint az az áfakulcs érvényes, mint minden más digitális termékre, pl. filmekre vagy programokra. Legalább tíz éve folyik diskurzus arról, hogy ezeket egymáshoz igazítsák, eddig sikertelenül.

Ebben nem csak az a rossz, hogy az e-könyvek után többet adózunk. Hanem az is, hogy mivel a fix költségekkel járó munkafolyamatok végeredménye a papír és az elektronikus könyvbe is bekerül, elképesztően bonyolult lesz elkészíteni az adóbevallását egy olyan kiadónak, amelyik mindkét formában forgalmaz.

Már ha adózik, ugyebár.

Terjesztői jutalék: 55 százalék

Ebbe nem megyek bele túlságosan, mert megint bazdmegolás lesz a vége.

Természetesen valid érv, hogy ha egy könyv ott van a polcon a könyvesboltban, akkor több potenciális olvasóhoz jut el a híre, mintha csak online és a kiadó saját boltjában lenne elérhető, tehát nézhetjük úgy is, hogy ebben a százalékban valamennyi marketingköltség is megbújik. Ugyanakkor kevésbé ismert tény, hogy a legnagyobb könyvesbolthálózatokban külön extra jutalékot kérnek, hogy az adott könyv kint legyen bizonyos kiemelt helyeken: a bejáratnál, könyvszigeten, kirakatban vagy a bestseller-polcon. (Igen, a bestseller-polcra kerülést meg lehet venni, nem csak az eladások után kerülnek fel rá a könyvek.)

Ha nem veszel (vagy vesz a kiadó) a könyvednek külön kiemelt helyet, akkor felrakják a hátsó polcra, pár hét után berakják a helyi raktárba, majd visszaküldik a központi raktárba, ahonnan már a terjesztőtől is csak online lehet megszerezni. Majd amikor a terjesztő már nem hiszi, hogy elég példányt el tud adni, akkor visszaküldi a megmaradt készletet a kiadónak. Ám eddigre a sok ide-oda szállítás megviseli a könyveket, szóval a legtöbb példány úgy néz ki, mint amit a kutya szájából rángattak ki.

Ha legközelebb egy kiadó boltjában vagy a Könyvhéten meglátod a Sérült Könyvek feliratú dobozt, ez jusson eszedbe.

Kiadói „haszon”: 8 százalék

Egy könyv eladásából a kiadónak is visszajut valamennyi pénz, amiből (ideális esetben) kifizeti a nem a kiadás folyamatával foglalkozó munkatársait (irodavezető, kommunikációs, terjesztésvezető, raktáros, fuvaros, takarító), az irodabérlést, a rezsit, a társasági adót, és mindenféle szart; és ami ez után marad, csak azt realizálja tényleges profitként.

Nagyon nehéz megállapítani, hogy ez könyvre lebontva mennyi. Egy könyv nem csak a megjelenésekor termel bevételt, hanem utána évekig, a kiadó pedig egy év alatt sok könyvet ad ki, a működési költségeit és a munkabéreket viszont minden hónapban fizeti.

A 8 százalék egy hasraütésszerű szám, amit kiadónál dolgozó ismerősök elmondása alapján („valahol -10 százalék és 25 százalék között lehet”) lőttem be. A valóságban a kiadók nem kalkulálnak ezzel a számmal, helyette azt számolják ki, hány eladásnál lesz nullszaldós a könyv, és az afeletti eladásokból befolyt bevételt fektetik a működési költségeikbe a következő könyvbe (a fix költségeket ugyanis előre kell kifizetni, nem az eladások után). Legalábbis faék szintre leegyszerűsítve kb. ez történik.

Nekem viszont azért érdekes ez a szám, mert szeretném megmutatni, hogy ha veszel egy könyvet a könyvesboltban, az általad fizetett összeg milyen arányban kerül a fent leírt folyamat résztvevőihez.

Szép, unalmas grafikonok és közgáz gyorstalpaló

 Vegyük a fenti fiktív könyv számait, és alkalmazzunk egy kis excel-mágiát!

Ez a grafikon neked mint olvasónak fontos, hogy tudd, hova megy az a pénz, amit egy könyvre költesz.

A kiadók egy másik statisztikát néznek: kiszámolják, mennyibe kerül a könyv előállítása (fix és példányszám utáni költségek), hogy hány eladott példányszámnál lesz nullszaldós, és hogy kb. mekkora érdeklődésre tarthat számot a könyv, azaz hány példányt tudnak majd eladni belőle.

Ha a második szám a nagyobb, akkor a könyv nyereséges lesz, és anyagilag is megéri kiadni; ha a második szám kisebb, akkor a könyv megjelentetése anyagi bukás.

Nézzük meg, hogy a fiktív példakönyvünk hány eladott példánynál nullszaldós!

Még egy kis excel-mágia segítségével azt kapjuk, hogy 758 példánynál járunk ott, ahol minden fix költségünk megtérült (hiszen ezeket előre kifizettük, azaz befektettünk, anyagi kockázatot vállaltunk), de a szerző tiszteletdíját és a kiadó működési költségeit még nem termeltük ki.

Tehát azt kell mérlegelnünk, hogy el tudunk-e adni legalább 758 példányt egy 5400 forintos könyvből? Olyan a témája, a stílusa, a szerzője, hogy érdekel ennyi embert? Főleg ennyi pénzért? Ha csökkentjük az árát, vajon többen megveszik? És melyik költségből faragjunk le ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk az árat?

És itt jön megint a közgáz-flashback: ha csökkented a könyv árát, akkor több példányt kell eladnod a nullszaldóhoz! Ha a szerzői tiszteletdíjat és a kiadó részesedését is 5 százalékra szorítod, olcsóbban tudod adni a könyvet, viszont máris 857 példányt kell eladnod, hogy nullán legyél.

Vagy nyomtassunk kevesebbet? A fix költségek akkor is megmaradnak, az egy példányra jutó nyomdaköltség több lesz, így a könyv listaára is emelkedik; de összességében kevesebb pénzt kockáztatunk. 

Ha a fiktív példánkban leszorítjuk a példányszámot 500 darabra, akkor az eladási ár 7500 forint környékére kúszik, viszont már csak 379 darabot kell eladni a nullszaldóhoz.

Igen ám, de ha a könyvkereskedő a 200 legfrekventáltabb boltjában szeretne négy példányt tartani, a kisebb terjesztők szeretnének összesen 100 példányt, és mi is szeretnénk a saját boltunkban 50 példányt, és recenzióra, ajándékba, és marketingcélra még 50 példányt, máris újra 1000 példánynál járunk. Akkor kinek ne szállítsunk könyvet?

Vagy mi lenne, ha megpróbálnánk kikerülni a könyvterjesztő hálózatokat? Így nem kell számolnunk a terjesztői jutalékkal, alacsonyabban tudjuk tartani az árainkat, és még ebből az alacsonyabb árból is több marad nálunk, a szerzőinknél, a dolgozóinknál, mint a könyvesbolti modell esetében.

Nézzük meg a fenti könyvet, azonos leütésszámmal, azonos példányszámban, ezúttal saját terjesztéses modellben! 

Így a könyv ára látványosan csökken, a szerző egy példány után járó tiszteletdíja 70 százalékal emelkedik, a kiadónál maradó összeg a háromszorosára nő (ám ebből többet kell a marketingre vagy saját terjesztési hálózat kiépítésére költenie, mint a könyvesbolti modell esetén). Már csak 481 példányt kell eladni a nullszaldóhoz, viszont a könyv nincs jelen a könyvesboltokban, tehát jóval nagyobb erőfeszítéseket kell tenned, hogy eljuttasd a hírét az olvasóidhoz – és egy elsőkönyves szerző esetén a 481 példány még mindig kérdéses.

Megpróbálhatjuk, hogy nem szorítjuk le a könyv árát, hanem a saját boltunkban is annyiért adjuk, mint a nagy kereskedőláncoknál, hiszen a közönség úgyis hozzászokott ehhez az árszinthez. Ekkor a nullszaldóhoz már csak 284 darabot kell eladni.

Ott van még a digitális kiadás lehetősége is. E-könyveknél ugyanúgy számolni kell a szöveggondozás fix költségeivel, ám nyomdaköltség nincs. A terjesztői jutalék helyett itt az e-könyv-áruházak jutalékát kell figyelembe venni, ami a Google Books esetén például 30 százalék, illetve az áfa is magasabb, 27 százalék.

A Google Books jutaléka a magasabb áfával együtt majdnem akkora arányban viszi el az egy eladás után járó bevételt, mint a papírkönyvek esetén a terjesztői jutalék és az alacsonyabb áfa tette. Ám a nyomdaköltség megspórolásával a könyv árát jóval alacsonyabban tudjuk tartani, így számíthatunk rá, hogy többet tudunk belőle eladni.

Az alacsony árral viszont megemelkedik a nullszaldóhoz szükséges eladások száma, 778 példányra:

…amit a magyar olvasók tartalomfogyasztási szokásait ismerve csak e-könyvvel nem fogunk tudni teljesíteni.

Ráadásul nagyon ritka az, hogy egy könyv kizárólag egy modellben jelenik meg: a valóságban a kiadó mindhárom fenti modellben ad el valamennyi könyvet. Ideális esetben megpróbálja előre belőni, melyik modellben mennyit tud eladni, és ez alapján számolja a végleges árat és a tervezett példányszámot.

Ezt a csiki-csuki játékot aztán minden megjelenő könyvvel újra végig kell zongorázni. A kiadóknak erre általában van egy bejáratott módszerük: egy kereskedelmisük, aki ezt tanulta az egyetemen, és/vagy egy előre kidolgozott, függvényezett excel-táblájuk; vagy csak megnézik a többi kiadót, mennyiért adják a könyveiket, azok alapján hoznak egy gasztroempirikus becslést, belőnek egy árszintet, és reménykednek, hogy stimmelni fognak a számok. (Nem fognak.)

És a csúnya valóság

Az a nagy büdös helyzet, hogy (szürpríz) a kezdő magyar szerzők könyvei, főleg SFF-zsánerekben nemhogy 700 példányban nem mennek el, de bőven a nullszaldó alatt teljesítenek. Lehet azon gondolkodni, miért van ez így, hogy ezekamaifiatalok kevesetolvasnak, vagy az SFF fölött eljárt az idő, vagy a magyar szerzők ennyire szarul írnak, vagy a gazdaság általános állapota miatt az embereknek egyszerűen nincs pénze könyvekre. Ezt majd a polihisztor értelmiségi influenszerek megbeszélik egy kerekasztal mellett (iratkozz fel Spotify-on!), de akármi is a magyarázat, ezek azok a tények, amikkel dolgoznunk kell.

Mert mégis évről évre egyre több SFF-kiadvány jelenik meg, tehát valahogy mégis működik ez az egész.

Szóval nézzük meg, milyen stratégiával dolgoznak azok, akik mindezek ellenére SFF kiadására adják a fejüket!

A süllyedő hajó

Az is egy lehetőség, hogy a fent leírt modellt lelkiismeretesen betartva, mindenkit tisztességesen és jogtisztán kifizetve adunk ki könyveket, erkölcsi fölényünk tudatában menetelve a teljes anyagi csőd felé. Nem tudnék példát mondani olyan kiadóra, aki jelenleg ezt csinálja, mert ha voltak is, már csődbe mentek.

80s never dies!

Vannak, akik a 80-as-90-es évek elátkozott gyakorlatát követve ott ügyeskednek, ahol tudnak. Feketén alkalmaznak szerkesztőket, fordítókat; nem fizetnek jogdíjakat, adót csalnak, egyik céget alapítják a másik után, amiket aztán csődbe visznek, a hitelezők és megbízottak meg aztán pereskedhetnek a pénzük után, amit soha nem fognak megkapni. A módszer természete miatt nem fogok példát írni, de ha egyszer leülünk sörözni, majd mesélek.

Diverzifikáljuk a portfóliót

Ha tényleg szívügyed a SFF kiadása, szeretnél tisztességes maradni, és nem akarsz csődbe menni, az a legjobb módszer, ha az SFF mellett mással, nyereségesebb dolgokkal is foglalkozol, és az ott szerzett profitot forgatod bele olyan könyvekbe, amik ugyan veszteségesek, de szerinted kiadásra érdemesek. Ezt a modellt választotta például a Fumax, akik az SFF mellett képregénykiadással foglalkoznak; a Delta Vision, akiknek a társasjátékok a húzó üzletága; vagy a GABO, akik a GABO-Cicero-Akkord kiadócsoport része, ahol, ha tippelnem kéne, a mainstream, az életrajzok és az ismeretterjesző könyvek teljesítenek igazán jól.

Cut the middlemen

Nem feltétlenül kell a nagy terjesztőláncokra hagyatkoznunk, ha könyvet adunk ki. Létezik (még) egy csomó kisebb, független könyvesbolt, akik nem bizományba veszik át a könyveket, hanem megveszik, vagy alacsonyabb terjesztői jutalékot kérnek, mint a nagyok. Vagy olyan ügyes/szerencsés voltál, hogy saját terjesztői hálózatod van, mint anno a Galaktika-körök, vagy a Sárkánytűz szerepjátékos- és könyvesboltok voltak, vagy jelenleg a Talentum bolthálózat.

Vagy rá tudtad nevelni az olvasóidat, hogy közvetlenül tőled rendeljenek.

Így a könyvek árképzésénél nem kell számolnod a ragadozójellegű 55 százalékos terjesztői jutalékkal, alacsonyabban tudod tartani az áraidat, mint a többi kiadó, és még így is nagyobb részesedésed van az eladási árból, amit aztán további kiadványokba fektethethetsz. Ennek a modellnek hátránya, hogy kevésbé vagy szem előtt, tehát vagy egy stabil és hűséges vásárlói bázis kell hozzá, vagy rendkívül combos marketing és online jelenlét. Egyik legjobb példa erre a Delta Vision, akiknek a könyveit nem találod meg a Libriben, mégis mindenki ismeri őket.

BE the middleman

Az egyik legjobb stratégia, ha a te kezedben van az ország legnagyobb terjesztői hálózata, így ha saját magadnak fizetsz terjesztői jutalékot, csak átteszed a pénzt egyik zsebedből a másikba. És hogy biztosítsd a piaci előnyödet, a saját könyveidet olyan alacsony áron adhatod, amivel a többiek már nem tudnak versenyezni. Persze ehhez az kell, hogy te legyél a Libri.

Állami támogatás

A magyar államnak és az Európai Uniónak is számtalan pályázata van, amik támogatják kiadványok megjelenését. Ha ezen az úton akarsz könyvet megjelentetni, akkor először írnod kell egy pályázati anyagot, amiben elmeséled a pályázat kiírójának, mit is akarsz pontosan, mire fogod felhasználni az elnyert pénzt, és ez kinek és miért lesz jó.

(Újabb kitekintés az illegalitás felé: általában csak felületesen ellenőrzik, hogy tényleg arra költötted-e a pénzt, amit ígértél.)

EU-s támogatásra példa a Galaktika, akik SFF-kiadás mellett jó pár éve foglalkoznak az Európai Unió Irodalmi Díját elnyert regények kiadásával is, amihez az EU kulturális szervezetétől kapnak támogatást, továbbá az NKA által támogatott kiadók. Konkrét SFF-szerző ezzel a modellel például Farkas Balázs, aki a Fiatal Írók Szövetsége égisze alatt adta ki a Lu Purpu című kiváló kisregényét.

Patrónus

A történelem bizonyos pontjain megszokott volt, hogy egy könyv megjelenését egy gazdag mecénás támogatta. Ő állta az összes költséget, és nem feltétlenül várt semmit cserébe, mert úgy gondolta, hogy az adott szövegnek meg kell jelennie. Kortárs példa erre az Ad Astra: egy más profilú, jól menő cég tulajdonosának szerelemprojektje volt, hogy megjelenjenek magyarul kortárs SSF regények, és az se érdekelte, ha ez lassan, vagy egyáltalán nem térül meg. Ennek ma is lehetne létjogosultsága, ha lennének olyan vagyonos emberek, akiknek szívügye az SFF. (Tudja valaki Lölő telefonszámát?)

Magánkiadás

A magánkiadók üzleti modellje elvben úgy működik, hogy az összes fent felsorolt lépést elvégzik, ám a szerző a pénzügyi kockázatviselő. Azaz a fix költségeket a szerző előre kifizeti, majd utána az eladásokból megkapja a szerződés szerint járó részesedést. Ezzel a modellel az égvilágon semmi baj nincsen, ha a kifizetett munkafolyamatok tényleg el vannak végezve, és a szerző tisztában van vele, hogy anyagi kockázatot vállal, tehát ha szarul fogy a könyv, elveszítheti akár a teljes befektetett összeget.

Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy akik belevágnak a magánkiadásba, gyakran nincsenek tisztában vele, milyen fázisokon kell átmennie egy könyvnek, mire megjelenik, hogy ez mennyibe kerül, és hogy ez mind az ő pénztárcájukra nehezedik majd. És vannak olyan kiadók (megint nem fogok példákat hozni, mert a fasznak kell egy sajtóper), akik ezt ki is használják: kihagynak fontos lépéseket, vagy megpróbálják elhitetni a szerzőkkel, hogy a könyvük mindenképpen nyereséges lesz.

Ez a cikk kicsit nektek is szól, magánkiadásba vágyó szerzők, hogy tudjátok, hogy működik ez az ipar, és ne hagyjátok magatokat átverni.

Bújtatott magánkiadás

Vannak olyan hagyományos kiadók, akik, ha megkeresed őket egy kézirattal, felajánlják, hogy megjelenhet a könyved az ő égiszük alatt, de neked kell vállalni a pénzügyi kockázatot. Tehát ők a saját, már bejáratott szakembereiket fogják ráereszteni a szövegedre, de te fogod fizetni a munkadíjukat. Itt a te válladat nyomja az anyagi felelősség, de készen kapsz egy olyan szakembergárdát, akikről tudod, hogy értik a dolgukat. Te fogsz fizetni mindent, de a közönség ezt nem fogja tudni, csak azt fogja látni, hogy a megbízható kiadó logójával jelent meg a könyved.

Ezzel a konstrukcióval kapcsolatban ambivalens érzéseim vannak, mert egy bizonyos szempontból nézve a kiadó bizalmat szavazott neked, de nem annyi bizalmat, hogy vállalja is az ezzel járó anyagi kockázatot.

Nem fogok példákat hozni, hiszen ennek a konstrukciónak épp az a lényege, hogy ti, olvasók, ne tudjátok, hogy bújtatott magánkiadásban jelent meg a könyv, nem hagyományos módon – szóval bizonyítani nehéz.

Szerzői kiadás

Ez az a verzió, ahol a szerző nem egy kiadóra bízza se a munka elvégzését, se az anyagi kockázat vállalását, hanem mindent saját maga intéz. Ő maga veszi fel a kapcsolatot szerkesztőkkel, grafikusokkal, nyomdákkal; árajánlatokat kér be, kiválasztja a legmegfelelőbbet. Vagy úgy dönt, hogy ő maga intézi el ezek egy részét. Maga intézi a terjesztést, a marketinget, ő maga teszi bele a kockázati tőkét, mert hisz benne, hogy érdemes.

Ám a XXI. században már nincsenek polihisztorok, te sem érthetsz mindenhez. Ráadásul közhely, hogy a saját szövegedet nem tudod gondozni, a saját hibáidat nem veszed észre. Szóval ha mindent magad akarsz elvégezni, kérdéses az eredmény; viszont ha szakembereket bérelsz fel, az pénzbe fog kerülni. Sok pénzbe.

Negatív példákat naphosszat tudnék sorolni, de a tisztesség kedvéért nem fogok. De pozitív példám is akad: Raana Raas és Komor Zoli például minden könyvét ebben a konstrukcióban jelentette meg, de ha nemzetközi vizekre evezünk, akkor Chuck Tingle is, és az első könyvét Andy Weir is.

… a szentlélek tartja össze

Ha van egy csapat, akinek szívügye megjelentetni egy könyvet, akkor dönthet úgy, hogy minden megold házon belül. Minden lépésre talál valakit, aki ingyen elvégzi azt, mert úgy érzi, ez a küldetése. Így a fix költségeket a nulláig le lehet szorítani, de kérdés, ki lesz az, aki ingyen is minőségi munkát végez.

Ez a modell akkor működik, ha tényleg minden résztvevő lelkiismeretesen dolgozik a dolgon. Ez általában akkor fordul elő, ha valami társadalmi ügy van a könyv mögött, vagy ha vallási szervezet adja ki. Ilyenek például a Józan élet kiadványok az Anonim Alkoholistáktól, vagy az anarchista füzetek (amiket nálam is meg tudtok venni anyagáron).

Szellem a gépezetben

2023-at írunk, mindenki zsebében ott van egy eszköz, aminek erősebb számítási kapacitása van, mint annak a kompjúternek, ami embert vitt a Holdra. Szóval nem sci-fibe illő elképzelés, hogy egy könyvet csak digitális formában forgalmazz.

Ideális esetben a szöveg ilyenkor is átesik a szöveggondozás lépésein, ám a nyomdaköltséget teljesen megspórolod, a terjesztői jutalék helyett pedig az e-könyv-forgalmazók, például az Amazon, a Google Books vagy a DiBook jutalékával kell számolnod.

Hátránya, hogy a könyvből nem készül fizikai példány, és hogy sokkal kevésbé vagy szem előtt, mint a papírra nyomtatott könyvek esetében; és hiába vagyunk tökig benne a digitális korban, a magyar olvasók még mindig nem preferálják az e-könyveket. Továbbá az eladások után több mint ötször akkora adót kell fizetned, mint a papírkönyvek után (... ha fizetsz adót). Viszont hatalmas előny, hogy jóval olcsóbb, nemcsak neked, hanem az olvasódnak is. És sokkal könnyebb megvenni a könyvet, akár impulzusból is.

Pozitív példám Szemán Zoltán, az Új-Zélandon élő SFF-író, akinek a könyveit csak digitális formában tudod megszerezni, és amúgy remek könyvek, nézz rá Google Bookson, ha van két perced.

Patreon

… és az összes hasonló közösségi támogatásból működő projekt. Ma Magyarországon is sok író van, aki a hagyományos kiadás mellett vagy helyett olyan platformokon publikál, ahol kevéske havidíjért lehet olvasni a novelláikat vagy folytatásos regényeiket. Ilyen kezdeményezés volt a Nuuvella (ami azóta megszűnt), de a Patreon mellett a Substack is erre alkalmas platform, bár tudomásom szerint magyar SFF témában jelenleg csak a Spekulatív Zóna található rajta. Azonban ilyenkor is tisztában kell lenned vele, hogy a platform mennyi jutalékot von le a támogatás összegéből, és hogy ezért mit nyújt cserébe.

Patreonok a szcénából, a teljesség igénye nélkül:

Spekulatív Zóna, The Black Aether, On Sai, Kleinheincz Csilla, J. Goldenlane, Markovics Botond, Lakatos István, Farkas Balázs, Gabriella Eld, Vivien Holloway

Cyberpunk

Fenébe a hagyományos könyvkiadás minden elemével! Van egy sztorid, amit szeretnél eljuttatni az olvasóidhoz, miért kéne ehhez bárki más? Írd meg Wordben, kérvényezz hozzá ISBN-számot (ne aggódj, magánszemélynek is ad az OSZK), konvertáld át .epub-ba, aztán baszd ki nCore-ra. Vagy írd egyenesen Wattpadra, AO3-ra, vagy a saját blogodra. Vagy írj folytatásos regényt Redditen, Instagramon, vagy játszd el, vedd fel, és rakd ki TikTokra! Csinálj belőle podcastot, visual novelt, ARG-t, choose your own adventure appot, akármit. A lehetőségek tárháza végtelen.

Csak rajtad múlik, hogy milyen szöveggondozáson viszed át a könyvet (és hogy ezen a ponton könyvnek hívod-e egyáltalán a történetet), és ezért mennyit fizetsz, ha fizetsz. Ma már nem csak könyvformátumban lehet történeteket elmesélni, nem kell két borító közé szorítanod az ötletedet.

Konklúzió

Ha ezt végigolvastad, őszinte elismerésem. Szerintem mostanra te is rájöttél, hogy aki ma, 2023 Magyarországán SFF kiadásra adja a fejét, az vagy hülye, vagy egy szent őrült.

Ha te éppen egy szent őrült vagy, aki SFF-kiadót akar üzemeltetni, akkor részvétem, nehéz út áll előtted. Óriások vállán, de a szakadék szélén állsz, de az SFF-nek lennie kell, szóval az angyalok munkáját végzed. Ha úgy érzed, hogy bármiben is segítségedre lehet egy kiégett blogger, keress meg.

Ha olvasó vagy, akkor csak annyit kérek tőled, hogy a fent leírtakat tartsd észben, amikor megveszel egy könyvet. Sok ember áldozatos munkája van abban, hogy az a könyv hozzád került, akkor is, ha nem tetszik az adott könyv. Ha vannak minőségi kifogásaid, ne tartsd magadban, írd le a véleményed a megfelelő platformokra! A visszajelzés fontos, akár pozitív, akár negatív. És olvass, akár hagyományosan kiadott regényeket, akár magánkiadott regényeket, akár e-könyveket, akár Wattpadot, nem számít, csak olvass! Ez az egész érted van.

Ha könyviparban dolgozol, akkor tudd, hogy látjuk és elismerjük a munkádat. Nemcsak az írókét, nemcsak a szerkesztőkét, hanem a fordítókét, a tördelőkét, grafikusokét, műszaki szerkesztőkét, korrektorokért, kiadóvezetőkét, irodavezetőkét, takarítókét, kommunikációsokét, terjesztősekét, marketingesekét, nyomdászokét, könyvesbolti eladókét, mindenkiét IS. Minden egyes nyomtatásba vagy e-könyvbe került betű csak azért van ott, mert te is elvégezted a rád bízott munkát, és ezért köszönettel (és fizetséggel!) tartozunk neked.

Ha író vagy, akkor készülj fel, hogy ez kemény lesz. A könyved megírása sem kis feladat, de ami utána jön, az lesz az igazi vesszőfutás. Sokan próbálnak majd átverni és lehúzni, de ne hagyd magad! Tudd, hogy milyen konstrukcióba mész bele, és ne engedj belőle. Ha hagyományos kiadást ígértek, akkor ne hidd el, hogy neked ezért fizetni kell; ha magánkiadásba mész, akkor tudd, hogy te vállalod a pénzügyi kockázatot, és minden befektetett pénzt elbukhatsz. Tudd, hogy a szerkesztő érted dolgozik, nem ellened. Tudd, hogy a javítási javaslatok nem azt jelentik, hogy szarul írsz, hanem hogy a korrektor tisztességes munkát végzett. Tudd, hogy ha nem az eladási ár 100 százaléka landol nálad, akkor nem húztak le; de ha semmit nem akarnak fizetni, akkor gáz van. Tudd, hogy fontos vagy, de tudd, hogy rajtad kívül még szakemberek garmadája dolgozik azon, hogy megjelenjen az a bizonyos könyv. És tudd, hogy azért dolgozol te is, és minden munkatársad is, hogy az olvasóhoz a könyv lehető legjobb verziója kerüljön, mert az olvasó a legfontosabb ebben az egyenletben.

itt vagyunk a friss fantasztikus hírekkel, amelyek az elmúlt pár hétben gyűltek össze!

KÉP: a mindig remek Agymosás Irodalmi Magazin

Ha váratlanul ér véget a hírlevél (nincs elköszönés), akkor félbevágta neked a Gmail. Nem tudjuk, miért csinálja ezt, elvileg még limiten belül vagyunk. Van egy gomb a levél végén akkor is, amire ha rányomsz, az egészet elolvashatod.

Hírek

1. A Philip K. Dick-díj jelöltjei | File770

2. Meghalt Futaki Attila, a magyar képregény egyik legfontosabb alakja | 24.hu

3. Keanu Reeves-szel közös regényt írva tér vissza a fikcióhoz China Miéville | The Guardian

4. Továbbra is folyamatban van a Vének háborúja netflixes adaptációja | Tor.com

5. Bejelentették a The Mandalorian and Grogu filmet | Tor.com

6. Reactor néven fut tovább a Tor.com | Tor.com

7. Ezeket a könyveket adja ki idén a Kaméleon Komix | Kaméleon Komix FB

8. A Metropolis Media tervezett könyvei az év első felére | Galaktika.hu

9. Közösségi finanszírozási kampány indított új könyve hangoskönyves verziójára Cory Doctorow | Pluralistic

10. Ezt tervezi idén Michael Walden

11. Itt a Walking Dead-film első előzetese | Tor.com

12. Minden idők bestseller fantasztikumszerzői | Wertzone

Mit olvasunk mostanában?

PB: Erről hamarosan külön írunk!

Olvasni-, hallgatni- és néznivaló magyarul

• Zónák találkozása: vita Pintér Bencével a science-fiction szcénáról (podcast) | Szürke Zóna

• 2024 a sci-fi művek szerint | Markovics Botond

• A legjobb képregények 2023-ból a Roboraptor szerint | Roboraptor

• A legjobb sorozatok 2023-ban a Roboraptor szerint | Roboraptor

• A legjobb könyvek 2023-ból a Roboraptor szerint | Roboraptor

• Ezeket szerettük 2023-ban… | Kritizátor

• Újságpapíron táncolni – évértékelő 2023 | Moskát Anita

• 2023-as évértékelő | Markovics Botond

• Évösszegző | On Sai

• Itt folytatja On Sai a blogolást

• 2023 | Farkas Balázs

• Anno 2023 | Puska Veronika, száz szónak is

• Az öt legjobb könyv, amit 2023-ban olvastam | CaptainV

• A nagy 2023-as évzárás | Könyvgalaxis

• Sok idő eltelt | Tara Nima

• Novellák a Myterious Universe Arturus-lázadás világából | Tuan

• A családregények vége (Sepsi László: Termőtestek) | Odaértett olvasó 1, 2, 3

• Posztmodern, régimódi, kalandos és francia (Pierre Pevel: Les Enchantements d'Ambremer) | Timár Krisztina

• Vélemény – Galaktika 084 | Wattpad

• Könyvek (és képregények) 2023-ból, amiket el kell olvasnod! | Cinegore

Olvasni- és néznivaló külföldiül

• 66 pozitív tudományos és egyéb hír 2023-ból | FutureCrunch

• A 150 legjobb sci-fi film | Rolling Stone

• A sci-fi védelmében | Noah Smith

• 2023 legjobb olvasmányai | Nina Allan

• Kicsoda igazából a Mikulás? | Sam Kriss, Numb at the Lodge

Ismertetők, kritikák

• Puska Veronika: Vértett út | Vitkolczi Ildikó, Roboraptor

• T. J. Klune: A bábuk élete | Demencze Ilona, Roboraptor

• Lore Olympus | Katona Anita, Kritizátor

• Michael Walden: Lángvörös égbolt | Sötét Jövő

• Hiron Ennes: Pióca | Laki Péter, Roboraptor

• Mariana Enríquez: A tűz martaléka | Bak Róbert, ekultura.hu

• Ian Livingstone: Az óriások árnyéka | Noro, Moly

• Takács Bogi: Power to Yield and Other Stories | Zsoofia, Moly

• Anne-Maija Aalto: Ahol behatol a fény | Noro, Moly

• Szakacuki Szakana: Bolygóvándor 1. | Galgóci Tamás, ekultura.hu

• Fritsi Péter: Szemét dolgok | Nagy Anna, Roboraptor

Várható megjelenések a közeljövőben

• Lichter Péter: Doktor Horror | január 10., 16:9 Könyvműhely / PRAE.HU

• A. K. Larkwood: Az Ezerszemű Úrnő – év eleje | Agave Könyvek

• Anthony Sheenard: Négykezes ​plazmára és energiavetőre II. – Teuton | március 28., Tuan

Itt pedig megnézheted az idei megjelenéseket, amelyekről már tudunk!

Patreon-rovat

Fantasztikummal (is) foglalkozó alkotók, akiket támogathattok a Patreonon vagy más oldalon keresztül:

Spekulatív Zóna, The Black Aether, On Sai, Kleinheincz Csilla, J. Goldenlane, Markovics Botond, Eric Muldoom (Berke Szilárd), Lakatos István, Farkas Balázs, Gabriella Eld, Vivien Holloway

Kimaradtál? Írj levelet!

Események

• Kleinheincz Csilla: Alvilági szövedék kötetbemutató | Szeged, Jazz Kocsma, 01. 16. 20:00

• Bestiarium Hungaricum kötetbemutató | Szeged, Grand Café, 01. 26. 18:00

Ennyi volt mára,

tartsatok velünk legközelebb, addig pedig kövessetek minket a Facebookon, és támogassatok minket a Patreonon keresztül! Ha pedig bármi van, vagy szeretnéd, ha blogodat/vlogodat/podcastodat/Patreonodat/akármidet is rendszeresen szemléznénk, keressetek minket az e-mail-címünkön!

Legyetek jók, üdvözöl titeket:

Pintér Bence és Hetei Péter

A 2020-as megjelenéseket itt, a 2021-eseket itt, a 2022-eseket itt, a 2023-asakat itt találod.

Legutóbb frissítve: 2024. 08. 12.

Félkövérrel a magyar szerzők műveit emeljük ki.

Január-február

• Lichter Péter: Doktor Horror | január 10., 16:9 Könyvműhely / PRAE.HU

• A. K. Larkwood: Az Ezerszemű Úrnő | január 23., Agave Könyvek

• Naomi Alderman: A jövő | február 19., 21. Század

• Ken Greenhall: Pokolfajzat | február 20., Agave Könyvek

• Sandra Newman: Julia | február 20., Helikon

• Pierce Brown: Fényhozó | február 27., Agave Könyvek

• Jim Butcher: Szellemjárás | február 28., Delta Vision

• Cthulhu ​hívása – Az Őrző szabálykönyve | február 29., Delta Vision

Tavasz

• R. J. Barker: Az orgyilkosok ideje | március eleje, Fumax

• Travis Baldree: Koponyák és könyvesboltok | március eleje, Fumax

• Glen Cook: A ​Fekete Sereg – Fehér Rózsa | március 8., Tuan

• Kim Ketli: Sose Kövesd a Lidércpintyet | március 10., 5Panels

• Alix E. Harrow: A Starling-ház | március 19., Agave Könyvek

• Robert Jordan: Hódít az Árnyék I-II. | március 19., Delta Vision

• Edward Ashton: Antianyag blues | március 26., Agave Könyvek

• H. P. Lovecraft: Cthulhu hívása és Dagon | március, Gabo SFF

• Ian Livingstone: Az országút harcosa | március, Chameleon Comix

• Simon Coleby-Andi Ewington: Az országút harcosa képregény 2. kiadás | március, Chameleon Comix

• Anthony Sheenard: Négykezes ​plazmára és energiavetőre II. – Teuton | március 28., Tuan

• Hao Csing-Fang: Hazatérés | március 31., Európa Kiadó

• Ian Livingstone: A halál seregei | április eleje, Chameleon Comix

• J.T. Greathouse: A Napkirály Keze | április 3., Delta Vision

• Philip K. Dick: A ​kozmosz bábjai | április 4., Agave Könyvek

• Jack Ketchum: Ivadék | április 9., Agave Könyvek

• Daniel Kraus: Bálnahullás | április 16., Agave Könyvek

• Heather Fawcett: Emily Wilde tündérenciklopédiája | április 23., Agave Könyvek

• James S. A. Corey: Emlékek folyama | április 23., Fumax

• Szebeni Péter, Pádár Ádám: A Karom Rendje | május, 5Panels

• Biheguan Zhuren: Új korszak: A világ, amit Kína diktál | május 6., Multiverzum Kiadó

• Shelley Parker-Chan: A sötétségbe fojtott világ | május, Agave Könyvek

• Kovács Milán, Tebeli Szabolcs „Brazil”: Idols | május 12., Zsiger.hu

• George Orwell, Matyáš Namai: 1984 | május 31., Troubadour Books

• A. M. Shine: A figyelők | május, Gabo

Június (Könyvhét)

• Terry Goodkind: A Varázsló Első Szabály I-II. | június 10, Delta Vision

• Terry Brooks: Shannara – Versenyfutás a démonnal | júnis 10, Delta Vision

• John Caldwell: Csempésztánc | június 10., Delta Vision

• Györfi Ádám: A Téboly Erődje | június 10., Delta Vision

• Shannon Chakraborty: Amína asz-Sziráfi kalandjai | június 11., Agave Könyvek

• Philip Fracassi: Fiúk a völgyből | június 11., Agave Könyvek

• Ray Nayler: Az óceán szeme | június 11., Agave Könyvek

• Ray Nayler: Mamutrezervátum | június 11., Agave Könyvek

• M. R. Carey: A végtelenség kapuja | június 13., Fumax

• Mark Lawrence: A ​lány és a hold | június 13., Fumax

• David Farland: A legfőbb | június 15., Delta Vision

Nyár

• Octavia E. Butler: Rokonság | július 23., Agave Könyvek

• Philip K. Dick: Különös éden | július 25., Agave Könyvek

• Joan Samson: A kikiáltó | július 30., Agave Könyvek

• Taran Matharu: Az újonc | július 22., Fumax

• Guy Gavriel Kay: A világ összes tengere | július 23., Könyvmolyképző

• John J. Sherwood: Hőseposz | augusztus 15., Delta Vision

• James S. A. Corey: Perszepolisz felemelkedése | augusztus, Fumax

• Ian Livingstone: A Gyíkkirály szigete | nyár, Chameleon Comix

• Ian Livingstone: A Végzet Erdeje | nyár, Chameleon Comix

• Ian Livingstone: A Hóboszorkány barlangjai | nyár, Chameleon Comix

• Steve Jackson: A pusztítás teremtménye | nyár, Chameleon Comix

• Molnár Eszter: Hidden 2. kötet | nyár, 5Panels

• Ray Henderson: The Devils Daughter 2. kötet | nyár, 5Panels

Szeptember (Könyvfesztivál)

• Simone St. James: Gyilkos út | szeptember 3., Agave Könyvek

• N. K. Jemisin: Távolűr | szeptember, Gabo SFF

• Szarvassy László: Túlvilági túlóra | szeptember 26., Főnix Könyvműhely

• Lente Gábor: Tudomány a Dűne univerzumában | szeptember 20., Typotex

• Kondor Vilmos: Az utolsó magyar akcióhős | szeptember 20., Open Books

• Hernád Péter: Garabonciás történetek | szeptember 23., Delta Vision

• John Langan: Horgok | szeptember 24., Agave Könyvek

• Szöllösi Kristóf: A Baziliszkusz árnyéka | szeptember 25., Delta Vision

• Dale Avery: A renegát | szeptember 25., Delta Vision

• Steven Erikson: A jég emléke I-II. | szeptember 25., Delta Vision

• Pierre Pevel: Ambremer titkai | szeptember 26., Chameleon Comix

• Robert Jackson Bennett: Kohómente | szeptember vége, Fumax

• Jonathan Strahan (szerk.): Az űroperák határtalan világa | szeptember vége, Gabo SFF

• Dan Simmons: Endymion + Endymion felemelkedése | szeptember vége, Agave Könyvek

• Heather Fawcett: Emily Wilde atlasza a Másvidékről | szeptember vége, Agave Könyvek

Év vége

• Dörgő Sándor: Bevitel | október 1., Marsbook

• John Scalzi: Az irányító | november 7., Agave Könyvek

• Bukros Zsolt: Vodka ​és vér | november 15., Overon Kft / SFportal Könyvek

• Laurell K. Hamilton: Sárkányölő | november 16., Agave Könyvek

• Adrian Tchaikovsky: A nemtér urai | november, Fumax

• Taran Matharu: Az inkvizíció | november, Fumax

• Kleinheincz Csilla – Roboz Gábor: Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2024 | november, Gabo SFF

• China Miéville & Keanu Reeves: a máshol könyve | november, Gabo

• Dyta Kostova: Terra Incognita | december, Pergamen Libro (?)

Iratkozz fel hírlevelünkre, és ha tetszik, amit csinálunk, támogass minket Patreonon! Valamit kihagytunk? Írj nekünk Facebookon, vagy írj e-mailt a spekulativzona [kukac]gmail[pont]com-ra!

itt vagyunk a friss fantasztikus hírekkel, amelyek az elmúlt pár hétben gyűltek össze!

KÉP: Jelenet A Hatalom Gyűrűi következő évadából

Ha váratlanul ér véget a hírlevél (nincs elköszönés), akkor félbevágta neked a Gmail. Nem tudjuk, miért csinálja ezt, elvileg még limiten belül vagyunk. Van egy gomb a levél végén akkor is, amire ha rányomsz, az egészet elolvashatod.

Hírek

1. Elhunyt Vásárhelyi Lajos | Szélesi Sándor FB

2. A Goodreads-közönségdíj idei nyertesei fantasztikus fronton | File770

3. Január 5-ig lehet jelölni a 2024-es Zsoldos Péter-díjra | Zsoldos Péter-díj

4. Sorozat lesz Martha Wells könyvsorozatából | The Wertzone

5. A Sötét jövő blog gazdája Mysterious Universe-wikit épít | Mysterious Universe Wiki

6. Visszatér a Walking Dead képregény Magyarországra | Képregény blog

7. Kiadja A csodák Párizsát magyarul a Kaméleon Komix | Kaméleon Komix FB

Pár jó könyv 2023-ból

PB: Ó, elmúltak már az idők, amikor azt gondoltam, hogy van értelme valami év végi best of listát létrehozni. Mégis mindig nagy a csábítás. Az idei évet olvasási szempontból összességében gyengének éreztem – nem volt nagy, revelatív kedvencem. De sok dolog nagyon tetszett.

Dave Hutchinson a Cold Waterrel visszatért a Fractured Europe Sequence világába. Az első négy regény egyik random mellékszereplőjével kezdett új sztoriba, nagyon remélem, hogy folytatja. Ray Nayler polipos-androidos könyve (The Mountain in the Sea) nagyon érdekes volt, jövőre jön magyarul is. Christopher Buehlman Két tűz között című apokaliptikus horrorja is remek olvasmány volt, vagy inkább hallgatmány, még a magyar megjelenés előtt, hangoskönyvben fogyasztottam. Naomi Novik Solomancia-trilógiájáról áradoztam elég sokat. Talán az idei évből ez volt az egyik nagy kedvencem.

Hazai fronton az általam olvasott friss megjelenések közül emlékezetes regényt írt Rusvai Mónika (A kígyók országa) és Puska Veronika is (Vétett út). Utóbbi talán közelebb állt hozzám, de mindkető minőségi munka volt. Az idei gabós dolgok közül Kleinheincz Csilla Alvilági szövedéke tetszett a legjobban, bár erős volt a verseny Baráth Katalin Aki gróf úr akar lennijével, ahol nagyon tetszett a felvázolt alternatív történelem, nagyon jól szórakoztam a történeten is.

Olvastam egy sor remek novellát is:

• A ​sötétség szavai – Rémtörténetek a világ minden tájáról egyben tetszett;

• Fehér Csenge tavalyi kötetéből (A kibomló test) a Csonteső volt nagyon jó;

• a The Black Aether: Ébredés antológiában szokásos kedvenceim (Farkas, Erdei, Veres) mellett Tóth-Palásthy Luca, Böhm Norbert, Susuk Melinda és Nagy László Dávid is számomra kifejezetten emlékezeteset alkottak;

• a Gabo-antológiából pedig az egész idei osztálynak csillagos ötöst vagyok muszáj adni, az elejétől a végéig tkp. csak jó és érdekes novellákat olvastam benne. Fogok róla majd írni.

Szóval nagy aha-élmény idén nem nagyon volt, de rengeteg könyvön nagyon jól szórakoztam. Minimum ezt remélem 2024-re is magamnak.

Olvasni-, hallgatni- és néznivaló magyarul

• Interjú Németh Vladimirral | Képregény blog

• Interjú Markovics Botonddal (podcast) | Szubzsáner

• Interjú Rusvai Mónikával | SZTE Alma Mater

• Interjú Baráth Katalinnal (videó) | Yellowback magazin

• Interjú Kondor Vilmossal | Rácz I. Péter, Népszava

• Interjú Németh Gyulával | Képregény blog

• Interjú Christopher Polinivel | Rimay Ádám, Index

• Interjú Nicholas Binge-dzsel | Benedek Márton, 1749

• Interjú Robert Repinóval | Scheirich Zsófia, Roboraptor

• Interjú Juhász Viktorral A hollóról (podcast) | Könyves Magazin

• 2023-as Fumax kiadványbemutató és kanapé reveal 1. rész (videó) | Fumax YT

• John Scalzi könyveiről írt Farkas Balázs az ÉS-ben | Élet és Irodalom

• H. Nagy Péter pedig négy magyar spekulatív műről | Élet és Irodalom

• Egymást tükröző (rém)álomvilágok (Lovecraft és Johnson quest-regényei) | Timár Krisztina

• Szépségek, szörnyetegek, felnövés, megváltás és zsenialitás (Két fantasyfilm a nyolcvanas évekből) | Timár Krisztina

• Markovics Botond - Edward Ashton: Mickey7, Agave Könyvklub | Agave YT

• Beszélgetés Kondor Vilmos alternatív történelmi regényéről (rádióadás) | Katolikus Rádió

• 6+1 Philip K. Dick könyv/novella, amiből jó adaptáció született | Roboraptor

• Az Agave Könyvek tervei 2024-re:

  • Sci-fi

  • Fantasy

  • Horror

  • Thriller

• Steven Erikson: Gardens of the Moon (videó) | Kockák és Sárkányok YT

• CaptainV kedvenc idei sorozatai | CaptainV

• CaptainV kedvenc idei képregényei | CaptainV

• Portré H. G. Wells-ről | Nagy Anna, Roboraptor

• Sci-fi Merítés a Molyon | Moly

• Naomi Novik: A végzet iskolája (videó) | Booktube Könyvklub

• Jonathan Green: Drakula – A vámpír átka (videó) | Szellemes lányok podcast

Olvasni- és néznivaló külföldiül

• The Black Maybe by Attila Veres: book review (videó) | Reading Monstrosities

• The Black Maybe by Attila Veres | Austin Wagner, HLO

• The Black Maybe by Attila Veres | Umney’s Alley

• Ebben a horrorreneszánszról szóló cikkben is szó esik a The Black Maybe-ről | The Guardian

• Ezek a művek jövőre közkinccsé válnak | Center for the Study of Public Domain

• Adam Roberts öt kedvenc idei fantasztikus könyve | The Guardian

• Ingyen letölthető angolul a cyberpunk-mozgalom 1986-os antológiája, a Mirrorshades | RudyRucker.com

• Igényes, ingyenes, angol nyelvű e-könyv a Metropolis c. film alapjául szolgáló könyvből | Standard Ebooks

• Charles Stross szerint a techmilliárdosoknak nem kéne megvalósítaniuk a gyerekkori sci-fi olvasmányaikat | SciAm

• Portré Ian M. Banksről | Eurogamer

Ismertetők, kritikák

• Tomasics József és Nagy Viktória (szerk.): The Black Aether: Ébredés | eyescream, Cinegore

• Koppány Tímea: Ködcsempész | Luthien Könyvvilága Blog

• Jonathan Green: Drakula – A vámpír átka | Galgóczi Tamás, ekultura.hu

• Szathmári Sándor: Kazohinia | Barna Benedek, Roboraptor

• H. P. Lovecraft & Francois Baranger: Cthulhu hívása | Matuz Kata, AH Magazin

• Gabriella Eld: Holt szemek és színarany | Rácz Mihály, Lángoló

• Harry Potter: Varázsalamanach | Scheirich Zsófia, Roboraptor

• Amal El-Mohtar – Max Gladstone: This Is How You Lose the Time War | Noro, Moly

• Hiron Ennes: Pióca | pat, Moly

• Peter S. Beagle: Az utolsó egyszarvú | VirusSouljah, Moly

• Stephen King: Az | kvzs, Moly

• Raana Raas: Elágazó utak | kvzs, Moly

• Octavia E. Butler: A talentumok példázata | Bori_L, Moly

• Koppány Tímea: Ködcsempész | Dyta_Kostova, Moly

• Victoria Aveyard: A kettétört kard | KingucK, Moly

• Kelly St. Clare: Szövetség a vámpírokkal | nicosia, Moly

Itt pedig megnézheted az idei megjelenéseket, amelyekről már tudunk!

Patreon-rovat

Fantasztikummal (is) foglalkozó alkotók, akiket támogathattok a Patreonon vagy más oldalon keresztül:

Spekulatív Zóna, The Black Aether, On Sai, Kleinheincz Csilla, J. Goldenlane, Markovics Botond, Eric Muldoom (Berke Szilárd), Lakatos István, Farkas Balázs, Gabriella Eld, Vivien Holloway

Kimaradtál? Írj levelet!

Események

• Boldog, könyvajándékokban gazdag karácsonyt és szerencsés, várva várt megjelenésekkel teli új évet kívánunk mindenkinek!

Ennyi volt mára,

tartsatok velünk legközelebb, addig pedig kövessetek minket a Facebookon, és támogassatok minket a Patreonon keresztül! Ha pedig bármi van, vagy szeretnéd, ha blogodat/vlogodat/podcastodat/Patreonodat/akármidet is rendszeresen szemléznénk, keressetek minket az e-mail-címünkön!

Legyetek jók, üdvözöl titeket:

Pintér Bence és Hetei Péter

itt vagyunk a friss fantasztikus hírekkel, amelyek az elmúlt pár hétben gyűltek össze!

KÉP: Könyvek árképzése, avagy miért a kiadótól vásároljunk, ha lehet (Láng Annie / F.I.O.K., van hozzá beszélgetés is)

Ha váratlanul ér véget a hírlevél (nincs elköszönés), akkor félbevágta neked a Gmail. Nem tudjuk, miért csinálja ezt, elvileg még limiten belül vagyunk. Van egy gomb a levél végén akkor is, amire ha rányomsz, az egészet elolvashatod.

Hírek

1. 20 éves az ekultura.hu | ekultura.hu

2. 60 éves a Doctor Who | The Wertzone

3. A francia Prix Utopiales győztesei | File770

4. A Netflix elkaszálta a Shadow and Bone sorozatot | Roboraptor

5. Új trilógia indul az Expanse-unverzumban | Tor.com

6. Moskát Anita kapta a 2023-as Hévíz Irodalmi Díjat | Litera

7. Képek a M.A.G.U.S. első törvénykönyv gyűjtói kiadásából | Delta Vision

8. Új borítóval, egy kötetben érkeznek a Siló novellák | Deszy Könyvajánlója

9. Új Vaják-könyv érkezik 2025-ben | Tor.com

Mit olvastunk mostanában

PB: Az elmúlt héten az Ébredés-antológiát vágtam be, amiben volt egy csomó remek novella. A megszokott lieblingjeim (Farkas, Erdei, Veres) mellett számos eddig számomra ismeretlen szerzőtől olvastam érdekes novellát (Böhm, Patonai, Tóth-Palásthy), és a külön nem említett szerzők is stabil színvonalon alkottak. (Fekete I. Alfonz novelláit szinte sosem értem meg, de mindig élmény olvasni, majd rögtön újraolvasni.) Most nekiestem a Gabo-antológiának.

Közben újraolvasom (hallgatom) Ada Palmer Terra Ignota-tetralógiáját, ami a kedvenc sci-fim – eddig mindig azt mondta, hogy az utóbbi évtizedből, de most újrahallgatás közben már azt mondom: valaha. Írtam már róla, és ha a végére érek, fogok róla szerintem egy külön anyagot írni ide. Attól félek, ezek a könyvek sosem fognak megjelenn magyarul. :(

Olvasni-, hallgatni- és néznivaló magyarul

• A Szürke Zóna két podcast-adása arról, hogy van-e belterjes elit a magyar fantasztikumban | 1, 2

• Reakcióm a két podcast-epizódra | Pintér Bence, Spekulatív Zóna

• Interjú Bartos Zsuzsával | Luthien Könyvvilága

• Élő beszélgetés Puska Veronikával (videó) | Gabo

• „Hetedhét fantasy” – folklór elemek a magyar fantasy irodalomban (Puska Veronika, Rusvai Mónika, Kleinheincz CSilla) | Gabo YT

• Markovics Botond hírlevelei | Markovics Botond

• A totál röhejes faszság, amit receptre kellene felírni avagy hogyan és miért olvassunk John Scalzit (Vörösingesek) | Odaértett olvasó

• Frissített kalauz a magyarul mejelent Korongvilág-regényekhez | Delta Vision

• Cthulhu hívása képregénybemutató (videó) | Szkeptikvárium

• A Gabo-antológiában megjelenő Kispál Márton weboldala

• Moly Merítés November | Fantasy rovat: Bestiárium – 14. rész: Wagyl, MolyComics

Olvasni- és néznivaló külföldiül

• Ihruqax (rövidfilm) | rasmussaj YT

• Miért jó a Buffy hatodik évada? (videó) | Sarah Z YT

Ismertetők, kritikák

• Baráth Katalin: Aki gróf úr akar lennie | Pintér Bence, Ugytudjuk.hu

• Kondor Vilmos: Az első budapesti olimpia | Flaisz János, DeszkaVízió

• Kondor Vilmos: Az első budapesti olimpia | Bálint Lilla, Dívány

• Puska Veronika: Vétett út | Szaffi polca

• Cafe Postnuclear 1 és 2 | Sötét Jövő

• Dan Simmons: Hyperion | Kuszma, Goodreads

• Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme-gyűjtemény 5. | Uzseka Norbert, ekultura.hu

• Bestiarium Hungaricum | Laki Péter, Roboraptor

• Robert Repino: Mort(e) | BenGa, Az oroszlán üstje

• Terry Pratchett: Pénzcsináló | Galgóczi Tamás, ekultura.hu

• Attack on Titan | CaptainV

• Jonathan Greene: Drakula – A vámpír átka | Szabó Fruzsina, Roboraptor

• Baranger / Lovecraft: Cthulhu hívása | Molnár András, Roboraptor

• Agyfürkészők | Pusztai Dániel, SFmag

• Az Usher-ház bukása | Szabó Fruzsina, Roboraptor

• Monstress 7. | Rácz Mihály, Lángoló

• Philip K. Dick és Roger Zelazny: A Harag Istene | Babos Orsolya, MA Popkult

• James O'Barr: A holló | Laki Péter, Roboraptor

• Robert J. Sawyer: Az Oppenheimer-alternatíva | BenGa, Az oroszlán üstje

• John Gwynne: A rettenet árnyéka | Noro, Moly

• Hiron Ennes: Pióca | Ivenn, Moly

• Christopher Buehlman: Két tűz között | seya, Moly

• Neal Stephenson: Snow Crash | Ivenn, Moly

• Kondor Vilmos: Az első budapesti olimpia | Noro, Moly

• Greg Egan: Axiomatic | Marcus, moly.hu

• Randy Stradley – Mike Richardson: Star Wars: A Vérvörös Birodalom | Benkő_Ferenc, moly.hu

• Joe Hill: Szarvak | FélszipókásŐsmoly, moly.hu

• Mary E. Pearson: Az árulás csókja | liliannahorvath, moly.hu

Várható megjelenések a közeljövőben

• Hannah Kaner: Istenölő (ford.: Miks-Rédai Viktória) | november, Gabo SFF

• Samantha Shannon: A Narancsfa-kolostor (ford.: Tamás Gábor, Kleinheincz Csilla) | november 25., 21. Század Kiadó

• V. E. Schwab: A hatalom törékeny szálai (ford.: Sárpátki Ádám) | november 28., Agave Könyvek

• Arnould Galopin: Doktor Omega (ford.: Kamocsay Ildikó) | Multiverzum

• Martha Wells: Boszorkánykirály (ford.: Matolcsy Kálmán) | november vége, Fumax

• Jack MacDevitt: Octavia eltűnt (ford.: F. Nagy Piroska) | november, Galaktika

• Adrian Tchaikovsky: Az üresség szeme (ford.: Habony Gábor | november, Fumax

• Anthony Ryan: A mártír (ford.: Szujer Orsolya) | november vége, Fumax

• Szöges Emese: Alattunk a Föld aluszik | Szöges Emese

• Kleinheincz Csilla – Roboz Gábor (szerk.): Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2023 | Gabo SFF

• Alan Moore: Megvilágosodások (ford.: Tamás Gábor, Roboz Gábor) | Gabo SFF

• Brian Herbert – Kevin J. Anderson: A Dűne vadászai (ford.: Galamb Zoltán) | Gabo SFF

• Brian Herbert – Kevin J. Anderson: A Dűne homokférgei (ford.: Galamb Zoltán) | Gabo SFF

• Dyta Kostova: Terra Incognita | december, Pergamen Libro

• Ian Livingstone: Az óriások árnyéka | Kaméleon Komix

• Steve Jackson: Salamonis titkai | december, Kaméleon Komix

• John Caldwell: A Döberki Rém | Delta Vision

• Jim Butcher: Szellemjárás (ford.: Tüzér Judit ?) | Delta Vision

• Becky Chambers: Hosszú út egy közös keringési pályán | Galaktika

Itt pedig megnézheted az idei megjelenéseket, amelyekről már tudunk!

Patreon-rovat

Fantasztikummal (is) foglalkozó alkotók, akiket támogathattok a Patreonon vagy más oldalon keresztül:

Spekulatív Zóna, The Black Aether, On Sai, Kleinheincz Csilla, J. Goldenlane, Markovics Botond, Lakatos István, Farkas Balázs, Gabriella Eld, Vivien Holloway

Események

• Irodalmi reggeli Moskát Anitával és Szabados Ágival | Játékszín, 2023. december 16., 10 óra

Ennyi volt mára,

tartsatok velünk legközelebb, addig pedig kövessetek minket a Facebookon, és támogassatok minket a Patreonon keresztül! Ha pedig bármi van, vagy szeretnéd, ha blogodat/vlogodat/podcastodat/Patreonodat/akármidet is rendszeresen szemléznénk, keressetek minket az e-mail-címünkön!

Legyetek jók, üdvözöl titeket:

Pintér Bence és Hetei Péter

A Szürke Zóna podcast csapata – akiket korábban az Arte Tenebrarum kiadóról szóló műsoruk kapcsán említettünk már a hírlevélben – az elmúlt két hétben két, a hazai fantasztikus közeggel foglalkozó epizódot tett közzé.

Az egyórás „A belterjes irodalmi elit 1. rész: a science-fiction szindikátus” és „A belterjes irodalmi elit 2. rész: a Veres Attila-jelenség” több, a közegben érintett emberrel készített interjú és némi internetes kutatómunka alapján készült. Előbbit onnan tudom, hogy én is beszélgettem egyikükkel egy órát pár hete, és tudok még olyanokról, akik ezt szintén megtették.

Úgy érzem azonban, hogy Rezső és Dani (korábban helytelenül Dávidot írtam, bocsánat) abból az egy órából viszonylag kevés dolgot használt fel, leginkább azért, mert amit mondtam, az a legtöbb esetben kihúzta a szőnyeget az általuk elképzelt narratíva alól. Ezt jelen állás szerint kezdeményezésemre egy újabb adásban meg is fogjuk vitatni egymással, ennek ellenére azt gondoltam, hogy írnom kell az ügyről.

Előre jelzem: bár többen úgy vélik, hogy szimpla sétettség/irigység áll a két podcastepizód elkészítse mögött, én ezzel nem szeretnék foglalkozni. Szerintem egy rég kibeszéletlen és valamennyire fontos témát vetettek fel az urak, arról azonban egy nem igazán jól sikerült tartalmat gyártottak le. Szóval én a második adás végén közölteket alapul véve azt mondom: rendben, vizsgáljuk meg, hogy van-e titkos, álságos, belterjes összeesküvés a fantasztikus irodalomban, vagy nincs.

Összeesküvés?

Nagyon szeretnék érvekkel vitatkozni, bizonyítékokat megvizsgálni, de nagyon nehéz, a két és fél órában ugyanis alig hangzik el ilyesmi. Igazából még állítás sem nagyon. Mindkét műsort kétszer hallgattam meg, másodszor jegyzeteltem. Nagyon röviden összefoglalom őket.

Kérdéssel indul az első podcast: létezik-e belterjes irodalmi elit a sci-fiben? „Nem feltétlenül deklarálnánk ezt” – hangzik el az első adás elején, de egy percen belül elhangzik Rezső részéről, hogy szerinte létezik ilyen. De azért nem biztos. Aztán végig úgy beszél róla, hogy igen.

„Van egy 30-40 fős gárda, akik megjelennek ezeken a rendezvényeken, nem tudsz hozzájuk közel menni, nem válaszolnak a leveleidre, elfordítják a fejüket.”

Ez a 30-40 fős (?) belterjes elit

• „nagy szeletet hasít ki a nyilvánosságból” (komoly médiakapcsolatai vannak);

• „nem kis pénz felett diszponál”;

• egymást validálja, hozza helyzetbe Molyon, pályázaton, díjakkal, stb.;

• dönti el, hogy kinek lesz nagyívű irodalmi karrierje;

• átfedések vannak abban, hogy kik kerülnek be antológiákba, zsűrikbe, díjra jelölők közé;

• és aki a háttérbeszélgetések során rá mert mutatni, azok nem merték vállalni a nevüket, mert „bosszú-egycsillagozásokra” számíthatnának a Molyon az Agave-Gabo-Fumax-rajongók egy részétől. Itt hangzanak el egyedül konkrét kiadónevek, illetve később a Galaktika-botrány kapcsán a Galaktikát is az elit részeként említik a készítők.

Röviden ez a lényeg,

az első, kicsit több mint egy órás műsorban gyakorlatilag ennek a feltevésnek az alátámasztásra semmilyen bizonyíték nem hangzik el

azon kívül, hogy egyes források (a névtelenek) állítólag ezt mondták, míg más források (a nevüket adók, pl. én) meg egyébként az ellenkezőjét – hogy mi alapján döntötték el a készítők, hogy az előbbiek álláspontját közlik sziklaszilárd tényként, néha eltáncolva, hogy lehet, hogy nem is ez a valóság, nem világos. A második epizóddal együtt kissé tisztább a történet, ha jól értem, akkor Veres Attila példája gyakorlatilag az egyetlen „bizonyíték”.

A podcast bizonyítél nélküli megállapításai szerint át vannak verve az emberek: azt mondják nekik, hogy van esély rá, hogy írsz egy könyvet, akkor azt ki fogják adni, miközben valójában csak a belterjes körhöz tartozók könyvét adják ki, „abból lesz sikeres szerző, akit befogad a közeg”, ha „nem mászkálsz el kávézgatni az XY kiadóvezetővel”, nem „jártál el idejekorán sörözgetni a kiadóvezetővel”, akivel „már ismertétek egymást, közös a véleményetek”, akkor „van egy üvegplafon”, amit nem lehet áttörni.

De még ez sem elég. Rezső szerint ugyanis „többen is írták, hogy barátságot ápolnak olyan emberekkel, akik döntési pozícióban vannak, és még így sem garantálható számukra azt, hogy ők lesznek a következő sztáríró, vagy akár csak méltatja a kiadóvezető arra az ő könyvét, hogy kiadják, vagy megfontolják a kiadását”.

Lement úgy 62 percnyi adás, hogy névtelen forrásra hivatkozva enyhe, közepes és elég súlyos vádak hangzottak el a belterjességtől addig, hogy a kiadók feketén dolgoztatnak embereket akármilyen bizonyíték, vagy pl. az általam egy óra alatt elmondott ellenérvek bővebb ismertetése, megemlítése, megvitatása nélkül.

A második adás az első rész összefoglalója után egy elég gyatra hazai SFF-történeti szekértábor-áttekintéssel indít, amiben elindul Kuczka Péterrel a Kozmosz/Galaktika, majd a klubmozgalom és Kuczka konfliktusát és a kilencvenes éveket (Valhalla Páholy, stb.) kihagyva rögtön oda ugrunk, hogy állítólag jött a Galaktika-körben Szélesi Sándor (Anthony Sheenard), aki körül volt egy szekértábor, és ellenében megképződött egy szekértábor Kleinheincz Csilla körül.

Erre később térjünk vissza, most legyen elég Szélesi kommentje, hogy csak faktuális szinten érezzük a problémakört:

Ezután jön egy kurta-furcsa bemutató Kleinheincz Csilláról és az SFmagról, majd egy szekció a Fantasztikus Kéziratok Éjszakájáról, ahol Rezsőnek egyszer rossz élménye volt. Itt is elhangzanak azért olyan sommás ítéletek, hogy (névtelen forrásaik szerint) Csilla állítólagos „köre” féltékeny mindenkire, akik az ő közreműködésük nélkül értek el sikereket, és ezekről a könyvekről direkt lehúzó kritikákat írnak blogokba, meg digitális masszaként, online csőcselékként viselkednek az interneten. Mármint egyesek szerint. Állítólag.

Van még itt egy kis Zsoldos Péter-díj is – nyilván kihagyhatatlan téma szekértáborozás esetén –, meg egy kis Gabo SFF-antológia is, aminek kapcsán már legutóbb is elhangzott, hogy

„az antológiákban megjelenő nevek 80-90 százaléka – most mondtam egy random számot –, olyasvalaki lehet, akinek van valami kapcsolódása az antológia feletti döntéshozatallal rendelkező szerkesztőhöz”

Az is elhangzik, amit Csilla mondott erre, miszerint konkrétan leellenőrizhető, hogy ez nem igaz, amit Rezsőék be is mondanak, de nem ellenőrizték le, és azt is csak egy félmondatban említik, hogy egy anonim pályázatról van szó egyébként, ahol a két szerkesztő nem tudja, kiknek a műveit olvassa, mikor értékelik őket.

Azért szaladok át a második műsor első 45 percén ilyen gyorsasággal, mert a lényegi rész a második 45 perc, és a két résznek vagy mondanivalónak semmi logikus kapcsolata nincs egymással. Eddig arról hallottunk, hogy a Szürke Zóna podcast készítői szerint voltak szekértáborok a magyar SFF-ben, és van most is egy domináns, belterjes kör, de az egyetlen példa, amit hoznak, nincs direkt kapcsolatban ezzel a felépített narratívával, legalábbis nem magyarázzák el, csak sejtetik.

Úgy érzem, hogy az egész két és fél óra lényegi része ez az utolsó 45 perc, ami minden szempontból egy klasszikus hit piece Veres Attilával szemben, bevallottan azért is, mert senki nem fogalmaz meg negatív véleményt a jelenséggel szemben. Rekonstruálni próbálom vázlatosan itt is az érvelés elemeit, aki bővebben kiváncsi, halgassa meg.

Veres Attila a műsor készítői szerint „aránytalanul nagy sikereket ért el”, ami azt jelenti, hogy

• az Agave „gyanúsan” nagy marketinget rakott egy ismeretlen, elsőkönyves, niche műfajban alkotó szerző mögé;

• aki nem is egy kész kézirattal házalt, csak egy ötlettel;

• ilyen kockázatot egy kiadó sem vállalna Magyarországon, ez gyanús;

• én sok cikket írtam róla – ami tény, de az állítás itt inkább az, hogy ezt valamiféle mögöttes szándék vezette;

• mások is írtak róla cikkeket;

• még citylight-hirdetést is kapott a könyv;

• ami egyébként nem is egy jó könyv.

Nagyon nehéz összerakni, hogy pontosan mivel is van bajuk a podcast készítőinek, de valami olyasmi sül ki a végén belőle, hogy álságos azt mondani, hogy a tehetség dönt, miközben valójában egy kiadóvezető döntésén múlik, hogy sikeres leszel-e, mert ez csak attól függ, hogy mennyi pénzt tettek a marketingbe és „aktiválták-e a hálózatot” a médiában. Az Agavénak pedig azért érte meg ez (?), mert Attilán keresztül „bejelentkeztek” nemzetközi forgatókönyvírói körökhöz (?).

Duh, végigértünk rajta. És akkor most…

Névtelen forrásunk szerint

Kezdjük az általános problémáimmal.

Az elmúlt tizenegy évben újságíróként dolgoztam, a szakmának pedig fontos része a források – információt adó emberek – kezelése. Más szempontból, de szintén a források – többnyire dokumentumok – kezelése az, amiből a két diplomámat szereztem: történelmi forrásoké.

Se az újságírásban, se a történetírásban nincs olyan, hogy egy darab névtelen forrás állításait kritika nélkül továbbadjuk.

A forráskritika rendkívül fontos dolog, ha van egy darab információnk valahonnan, azt legalább még egy, az előzőtől független forrásnak meg kell erősítenie. Ha egymással konfliktusban álló információink vannak, akkor addig nem nagyon írhatunk cikket (tanulmányt, akármit), amíg nem derítjük ki, hogy mi az igazság.

Onnantól kezdve, hogy a Szürke Zóna podcast készítői ezt az egészet zárójelbe teszik, és mindenféle hallomásokon alapuló, egymással össze nem függő, gyakran maguknak ellent is mondó állításokat tesznek, néha megemlítve egy-egy kósza ellenvéleményt, nagyon nehéz komolyan beszélgetni a műsor mentén a témáról, ami egyébként érdekes lehetne. Mert ez így pletyka és vádaskodás, miközben többször is elhangzanak olyan mondatok, amelyek előre invalidálnak minden kritikát, ami őket érheti.

Tegyünk rá mégis egy kísérletet

Vannak-e szekértáborok, érdekkörök a hazai fantasztikumban?

Vannak. Talán? Kind of?

Persze, számos óriási vitát generáltam én is az elmúlt nyolc évben. A Galaktika-botrányról, a Zsoldos Péter-díjról miegyébről. Mások másról. Itt például van egy jellemző thread és a folytatása. Fel lehet rajzolni lazán összetartó, egy véleményen lévő „táborokat”, amelyek ezekben a vitákban, flame warokban részt vettek. Van ilyen.

De az a 30-40 fő, amit mondtak, az az összes ember szerintem, aki valaha tevőlegesen részt vett ilyen vitákban minden oldalról. Vannak átfedések helyeken? Vannak, mert ez egy borzalmasan kicsi közeg. Vannak, akik utálják egymást? Vannak. Vannak, akik irigyek erre vagy arra? Vannak. De ez ennyi, soha, semmit nem döntött el az, hogy mit vitázgattunk Molyon vagy a FIOK-csoportban, egy könyvet nem állított a földbe vagy emelt fel ilyen dolog.

Senki nem hasít ki „nagy szeletet a nyilvánosságból” a közeg szereplő közül, az elmúlt nyolc évben általában azokat a lapokat sikerült elérni, ahová én publikáltam éppen, mert nekem ez a szívügyem volt, én meg arról írtam mindig is, ami érdekelt, vagy ami tetszett. A Galaktika-botrányról például csak azután számolt be a magyar sajtó, hogy hónapokkal a kirobbanása után írt róla egy cikket a Guardian. Hogy nekem személy szerint van egy véleményvezéri státuszom – szerintük –, annak az az alapja, hogy beleraktam 8 év munkát a Mandiner.sci-fibe meg a Spekulatív Zónába, előbbibe rajtam kívül még sokan, utóbbiba pedig Hetei Péter is.

A szekértáboros vitákról és klasszikus témákról (Zsoldos-díj, stb.) elmondtam, be is olvasták az adásban: szerintem többnyire régi sérelmekről és egy alapvetően értelmetlen esztétikai vitáról van szó, én legalábbis annak látom, mióta 2015 végétől kezdve aktívan a közepébe kerültem. Valami olyasmin megy az örök vita az én percepcióm szerint, hogy ki szerint milyen az értékes fantasztikum: kell-e bele az, hogy szépirodalmi szempontból is értelmezhető legyen, vagy legyen csak puszta szórakozás. Ér-e többet egyik a másiknál? Számít-e, ha azt gondolja valaki, hogy igen? Mitől függ, hogy milyen lesz egy könyv irodalmi minősége?

Az általában kimondatlan része ennek az, hogy a közegben sokan egy agavés, gabós regénymegjelenést már alapvetően olyan elérhetetlen álomként kezelnek magyar szerző részére, mint az angolszász piacon egy díjra jelölést. És ebben egy ilyen kicsi piacon van némi igazság, tekintve hogy ezek a kiadók ugyan azok közé tartoznak, akik adnak ki magyar szerzőt, de

úgy tételeződnek, mint akiknek magasak a sztenderdjeik, és általában véve, a külföldi kiadásokat tekintve is adnak a minőségre, és ebben valamiféle közös álláspontot képviselnek.

De ki tételezi ezeket a kiadókat így? Nyilván valamennyire ők maguk is (éves Agave-Gabo-Fumax kerekasztalok korábban), de nehéz lenne rámutatni arra, hogy ki, miért és hogyan alkotta meg az ítéletet, mert erről főleg csak az ezt elítélők irányából lehet hallani vádként. Leginkább talán az olvasók és az írók, és leginkább az elvégzett munka alapján az évek alatt. Nem gondolom, hogy ha valamit nem ezek a kiadók adnak ki, az nem lehet jó, de azt én is gondolom, hogy amit ezek a kiadók adnak ki, azokba bele lett rakva az a munka, ami a minimum egy regény esetében. Ettől még nem lesz egy könyv jó, meg az írója sztáríró, csak megvan olvasóként bennem a bizalom.

Ez egy nagyon nehezen megfogható és leírható dolog, ezért vannak aztán, akik úgy érzik, hogy valójában ez valami sznobság, elit, belterjes kör, ahová protekció nélkül nem lehet bekerülni. (Erről szól a podcast.)

Van-e a hazai fantasztikumban belterjes háttérhatalom, elit, ami befolyásolja, hogy kiből lesz „sztáríró”?

Nincs.

Rezsőéknek sem sikerült erre semmi érdemi bizonyítékot elővezetni, csak arra, hogy ha egy rendes kiadónál jelensz meg, és bízik a sikeredben az a kiadó, és mögéd teszi a szerkesztési- és marketingmunkát, akkor talán könnyebb érvényesülni. Ebben semmi gyanús nincs, ezt úgy hívják, hogy piacgazdaság. Én sem szeretem annyira, de ebben élünk.

A közeg írókból, kiadókból, olvasókból, intézményekből és közvetítő felületekből áll. Nem sokból. Ezeket egyszer összefoglaltam itt, 2020-ban frissült utoljára. A legfontosabb dolog, hogy

ez még a nagyobb IP-ket (Star Wars, Warhammer, stb.) beleszámolva is egy nagyon szűk piac, nagyon kevés szerzővel, szerkesztővel és kiadóval. Alig találunk bárkit, aki csakis az SFF-piacról él meg, hát még olyat, aki ennek a szűken vett, nem franchise-okhoz tartozó, kortárs újdonságokra építő részéből. Senki nem diszponál nagy pénzek felett.

Hogy csak a nagyokat nézzük: az Agave Könyvek a kezdetektől fogva foglalkozik krimivel és más műfajokkal, most már jó ideje a Magnólia nevű labelen keresztül is; a Gabo SFF egy elég nagy kiadó kis labelje, ami az én tippem szerint három nagy IP (Asimov, Dűne, Vaják) beszerzése miatt működhet gazdaságosan; a Metropolis Media/Galaktika jó pár évig elég erős EU-s pénzes lélegeztetőgépen működött; a Fumax felfuttatta újra a szerintem – de ez csak tipp – több pénzt megmozgató képregényes portfólióját; a Delta Visionnél pedig szerintem jóval erősebb láb a társasjáték, mint az irodalom.

Ezen belül a magyar fantasztikus szerzők regényeinek, novelláinak kiadása leginkább hobbiként értelmezhető.

A 90-es, nullás években sikeres hazai, főleg angol álnevek alatt népszerűvé vált sci-fi-, fantasy-, science fantasy-univerzumok és kiemelten népszerű szerzőik (a teljesség igénye és sorrend nélkül: Szélesi, Fawcett, Gáspár, Stone, Caldwell, Goldenlane) után új és rendkívül jó jelenség a 2010-es években, hogy a hazai fantasztikus közegben létrejöhettek kisebb-nagyobb sikertörténetek. Konkrét, személyes írói brandek futhattak fel (ismét a teljesség igénye és sorrend nélkül: Brandon Hackett, Gaura Ágnes, Raana Raas, László Zoltán, On Sai, Moskát Anita, Kleinheincz Csilla, Veres Attila), amelyek akár át is léphettek a mainstream irodalomba, vagy a nemzetközi színtérre.

Mindezt úgy – és ez a lényeges –, hogy a fantasztikus irodalom belső intézményrendszere nem feltétlenül lett jobb. Nagyon kicsi a közvetítőközeg, nincs egy rendes magazin vagy lap, amilyen a Galaktika vagy az Átjáró volt, vagy amilyen a Mandiner.sci-fi próbált lenni. A közösségi média szétaprózza a figyelmet, nincsenek rendszeres megjelenési lehetőségek, felületek, alig van tehetséggondozás. Persze mindenre találhatunk példát, hogy mégis van egy-egy, de nézzünk rá egy jól működő (vagy legalábbis elég nagy) irodalmi közegre, és ott magazinok, klubok, hírlevelek, blogok, díjak, pályázatok, stb. széles, egymással barátságosan versengő spektrumát találjuk.

Magyarországon meg azt, hogy ha csinálsz valamit, aminek van valamilyen jellegű sikere, vagy legalább működik, akkor jön az irigykedés, a protekcionizmust kiáltás és a lehúzás. Aztán pár év múlva megszűnik az is. Nincs már Fantasztikus Kéziratok Éjszakája, a reform után is ugyanannyira megosztó maradt a Zsoldos Péter-díj – aminek szerintem továbbra sincs semmi befolyása semmire –, megjelenget a Galaktika, meg van egy darab rendszeres SFF-novellapályázat. Majdnem ugyanott, vagy ott se vagyunk, mint 2016-ban, amikor elkezdtem ezzel foglalkozni.

Nincs semmi, csoda, hogy évente akadnak azért jó hazai könyvek meg novellák.

Komoly helyek gyakorlatilag csak a kiadók voltak és maradtak, és az pedig már rajtuk múlik, hogy mennyi munkát fektetnek bele ebbe a szegmensbe, ami láthatóan egy full toxikus közeg egyébként.

Gyanús-e Veres Attila sikere?

Nem.

Én tökéletesen fordítva látom: Veres Attila sikere éppen azt bizonyítja, hogy teljesen a körön kívülről érkezve, sok munkával és minőségi írással lehetsz sikeres. Ezt ha más nem, az biztos bizonyítja, hogy Attila munkássága az akár belterjesnek is mondható magyar fantasztikus közegtől teljesen függetlenül sikeres lett az amerikai könyvpiacon, amit a podcast valamiért elhallgat.

De maradjunk egyelőre az itthoni dolgoknál: Attila nem ismert senkit az SFF-irodalmi közegben, amikor elküldte a novelláit az Agavénak, ahol viszont a jelek szerint jól érzett rá Velkei Zoltán, hogy a párhuzamosan éppen feléledő Lovecraft-rajongói kör környékén létezhet egy izgalmas piaci rés, emellett feltehetően tetszett neki, amit látott. Tehát itt is van egy csúsztatás: nem egy nem létező regény tervét vette meg az Agave, hanem a novellák alapján mondta, hogy nekik ez kell, de legyen előbb regény. Csak ezt szem előtt tartva 15 perc okoskodás kuka a podcastból.

Igen, kiadóvezetők döntenek arról, hogy megéri-e nekik kiadni egy könyvet. Mérlegre téve a beérkezett kézirat potenciálját.

És igen, ilyenkor a kiadóvezető döntése, hogy mennyi marketinget tesz a dologhoz, ahogy az is, hogy a novellák helyett kér egy regényt, és hogy ha úgy érzi, átiratja a végét. És ha éppen van egy bartermegállapodás citylight-reklámokra (érdemes csekkolni a citylightok reklámjait a 2017-es Agave-könyvek végén), akkor akár azt is fel lehet használni reklámra. Döbbenet: egy cég elkötelezte magát a terméke mellett, és úgy döntött, hogy reklámozza.

Nem igaz, hogy ebben lenne bármi gyanús, vagy hogy ez akkora kockázat lett volna, amit egy kiadóvezető nem vállalna Magyarországon, ha nem lennének hátsó szándékai. Ez a könyvpiac, helló! Egy Veres Attilára jut nyolc és fél olyan külföldi szerző, és fél olyan hazai szerző, akinél meg nem jött be a marketing meg a hype. Minden új szerző mindig megváltó, szenzáció, stb., minden blurb és fülszöveg szerint remekművel van dolgunk. Van, amikor bejön, sokkal többször van, amikor nem. Minden kiadónál.

És amikor bejön – megveszik a szerző következő könyvét is –, akkor többnyire azért jön be, mert maga a termék jó. Jó az írás. Tetszik a népeknek. Megveszik a következőt is.

Én bármikor nyíltan vállalom, hogy amit Attila csinál, azt az egész magyar irodalom egyik legizgalmasabb jelenségének tartom. És nagy szerencsém van, hogy szubjektív értékítéletemet olyan meggyőző érvekkel tudom alátámasztani, amiket érdekes módon a két podcast-epizódból kihagytak: Veres Attila novelláit egy elég nagy presztizsű amerikai horrorkiadó adta ki az USA-ban, ahol a kortárs weird legnagyobb nevei méltatták, és ahol aztán a műfaj egyik legnagyobb díjára jelölték a kötetet.

Ha ezt a belterjes magyar sci-fi elit, nem tudom, mondjuk Kleinheincz Csilla titkos nindzsaszamurájai érték el Szélesi Sándor mérgező klónrobotjainak legyőzésével, meg én azzal, hogy írtam róla akárhány cikket akárhol, akkor le a kalappal magunk előtt.

Megígérem, hogy most már mindjárt befejezem. Csak van még egy jó példám.

Csekk your privilage

Végül el szeretnék mesélni még egy tanulságos történetet, ami szintén csak szőrmentén hangzott el, inszinuációként, miszerint nekem megjelent egy könyvem az Agavénál, lám: belterjes irodalmi elit.

A szivarhajó utolsó útja kéziratával 2011 nyarán készültünk el: húsz éves egyetemisták voltunk, Pintér Máté barátom meg én. Szeptemberben a szegedi albérletem konyhájában egy barátunkkal és a leendő feleségemmel váltásban felolvastuk és élőben szerkesztettük az egészet. Senki – se a szüleink, se a barátaink, tényleg senki – nem gondolta, hogy tényleg ki fogja ezt adni valaha valaki.

Senkit nem ismertünk az SFF-közegben, könyvekről se nagyon írtunk még, kedveltük viszont az Agave Könyvek kiadványait, és csak oda küldtük el a kéziratot azzal a felütéssel, hogy ha valaki lát ebben fantáziát, az az Agave lesz. Elküldtük. Alig pár hónap múlva Varga Bálint akkori kiadóvezető keresett minket, hogy tetszik nekik a dolog, dolgozni kell rajta, de beszéljünk.

Pedig az alternatív történelem egy nagyon niche műfaj, teljesen ismeretlenek voltunk, és nem hogy a nemzetközi forgatókönyvírói körökhöz, de még egy jobb szegedi kocsmába sem lehetett általunk bekerülni. Rengeteg red flag!

A következő hónapokban gyakorlatilag az egészet átdolgoztuk egy remek szerkesztő, Sz. Molnár Szilvia, illetve Varga Bálint segítségével. Ahogy az eredeti kézirattal is, ezzel is éjjel-nappal dolgoztunk. Csomó mindent elengedtünk, amit fontosnak tartottunk és csomó mindent megtanultunk ettől a két embertől. Egyedül a borító kérdésében nem engedtünk, de ma már azt gondolom, hogy ha az akkor divatos, kiadó által javasolt YA-jellegű borítóval megyünk, akkor most munka mellett a Szivarhajó-univerzum tizedik könyvét írnám.

A könyv 2012 októberében megjelent, és bár nem tartom korszakos alkotásnak, de az alapötlet volt olyan érdekes, hogy a következő hónapokban a következő helyeken adtunk róla interjút: Duna TV, ATV, Magyar Nemzet, különféle könyves blogok, Petőfi Rádió. Készült hozzá könyvtrailer (!), a kiadó által közzétett előzetes részletet közölték pár helyen, és volt róla egy csomó kritika.

Én személyesen tapasztaltam meg, hogy egy jó ötlet és a sok munka ha sztárírót nem is csinál az emberből, de annyit igenis elérhet vele, hogy a könyvét egy jó kiadó gondozza, aki beleteszi ugyanúgy a munkát, ahogy te.

Attila félig viccelt, amikor azt mondta tanácsként, hogy ne írj – brutálisan félremagyarázták ezt a podcastben –, de én is azt gondolom, hogy ha muszáj írnod, akkor úgyis írni fogsz, ha nem, akkor meg nem. Nehéz lesz. Nem fogsz megélni belőle sohasem. De nem igaz, hogy reménytelen, és nem igaz, hogy csak és kizárólag protekció kell a megjelenéshez. Jó ötlet és alázat kell hozzá.

Ezzel búcsúzom ettől a témától írásban – Rezsőékkel még lehet beszélgetek egyet róla –, és úgy általában búcsúzom attól, hogy én fejtsem meg a magyar fantasztikus közeget. Hírlevél lesz, mert szeretem csinálni, de nem lesz ennyi időm és energiám, hogy ezzel ennyit foglalkozzak.

(Most is ráment négy éjszakám és egy szabadnapom, és mind a kampányfőnököm, mind a kommunikációs vezetőm mérges lesz, hogy helyette nem valami szelfit csináltam valami győri problémáról.)

Meg hát értelmét sem látom. Tudom, szomorú. De mindig jönnek az ifjú titánok.

Viszlát és kösz a halakat,

Bence