Novella – Gaura Ágnes: Hamis melódiák
Örömmel prezentáljuk a Spekulatív Zóna novellarovatának tizenkettedik darabját.
Ismét frissült Patreon-oldalunkon a Spekulatív Zóna novellarovata, ezúttal Gaura Ágnes novellájával, ami remekül passzol az adventi időszakhoz.
A novella mától szabadon elérhető Patreon-oldalunkon olvasóink számára, mint jelen pillanatban minden eddig nálunk megjelent novella.
A támogatásaitokat egyelőre leginkább arra fordítjuk, hogy ez a novellarovat király legyen. Például úgy, hogy minden novella mellé szolgálunk illusztrációval is, amit P. Szathmáry István készített el.
Kedvcsinálónak mutatunk egy részletet a történet elejéről, és azt is mutatjuk, hogy mit rajzolt hozzá István:
Gwennek mindig sálat vett, és Gwen mindig nagyon örült a sálnak, mert látta benne a figyelmességet. És valóban, Cirian büszkesége nem engedte, hogy olyan sálat ajándékozzon valamelyik karácsony alkalmával, amilyet már adott egyszer, ezért gondosan vezette noteszében a márkát és színt, és egy idő óta fényképes dokumentációt is csatolt a jegyzetehez. Ő is nagyon változatos ajándékokat kapott Gwentől – illetve Cilliantól és Gwentől, mert persze a nő soha nem vett neki külön ajándékot. Közös ajándék volt tőlük a kávégép is, amit minden nap használt és amire egészen biztosan hatalmas kedvezményt kaptak, amilyen szerencséje volt mindig Gwennek.
Cirian nem időzött sokáig a sálaknál, célirányosan odament az alsó-közép árkategóriás kínálathoz, és onnan leemelte az egyik pasztell színű sálat. Gwen mindig élénk színeket viselt, mintha nem volna neki elég jó a szürke vagy a fekete, ami minden alkalomhoz tökéletesen illett. Szokta is mondani, hogy nem szereti a feketét meg a szürkét. Hát itt egy… Cirian megnézte a sál cetlijét. Hát itt egy krémszínű neked, Gwen, fejezte be a gondolatot, mert magától nemigen tudta eldönteni, vajon milyen színű sálat készült épp vásárolni. A krémszínű tökéletesnek tűnt: Gwen egyszer sem mondta, hogy utálná, épp csak soha nem viselt ilyet. Igen, Cirian egy ideje gondosan választott ajándékot. Belé égett az emlék, amikor annak idején megvásárolta a pláza legrikítóbb színű, legízléstelenebbnek tűnő sálját, és Gwen felkiáltott gyönyörűségében az ajándék kibontásakor, majd egyből magára tekerte új szerzeményét, és úgy kínálta újra süteménnyel sógorát, Cirian legnagyobb döbbenetére. (A rákövetkező évben egy horgolt sálat vett. Több volt rajta a lyuk, mint a fonal, állapította meg Cirian, ezért felháborítónak tartotta, hogy egyáltalán fizetni kell érte, de Gwen csalódott tekintete minden pénzt megért, még azt a pénzt is, amit a semmiért, vagyis azokért a lyukakért adott ki.)
A sálat a szkennerhez tartotta, mire a képernyőn két négyzet jelent meg. Idézet folytatása 15% állt világos zöld színűben. Igehely azonosítása 25% állt a sötétebb zöldben. Cirian elmosolyodott. Huszonöt százalék Gwen sáljából? Az lenne csak a karácsonyi elégtétel! Az ilyen választásoknál már biztosan tudhatta, hogy bibliai feladattal kell megbirkóznia a kedvezményért, és ez megnyugtatta. Kezdett igazi karácsonyi hangulatba kerülni. Mennyivel jobb ilyenkor vásárolni, mint év közben, amikor alig jut kedvezményekhez, annyiféle vallási szöveg kerül elé a kasszánál! Megérintette a sötétebb négyzetet. A képernyő egyszínű zöldre váltott, majd megjelent rajta a fehérrel írt szöveg: Ekkor íme, odahoztak hozzá egy ágyon fekvő bénát. A hitüket látva Jézus azt mondta a bénának: Bízzál, fiam! Bűneid bocsánatot nyertek.” Cirian mély levegőt vett. „Máté evangéliuma, kilencedik fejezet, első igeszakasz” – mondta, majd abban a pillanatban beleordított a képernyőbe. „Második! Második igeszakasz!” – pontosított, de már későn, a képernyő pirosra váltott, és kiírta a jó megoldást.
Ha tovább olvasnád, kattints ide és legyél a támogatónk!
Emellett olvassátok a hírlevelet és kövessetek minket a Facebookon!
Szép napot kíván:
Pintér Bence & Hetei Péter