Novella – Kiss Gabriella: A feleségem története

Örömmel prezentáljuk a Spekulatív Zóna novellarovatának ötödik darabját.

Kedves olvasóink,

ismét frissült Patreon-oldalunkon a Spekulatív Zóna novellarovata.

Az augusztusi írás Kiss Gabriella novellája, A feleségem története, amely mától elérhető Patreon-oldalunkon támogatóink számára. Hogy most elolvasd ezt, illetve a rovat további írásait, annyit kell tenned, hogy támogatsz minket egy kávé és egy süti árával.

A támogatást egyelőre leginkább arra fordítjuk, hogy ez a novellarovat király legyen. Például úgy, hogy minden novella mellé szolgálunk illusztrációval is, amit Illés Áron készít nekünk. Ezt annak köszönhetjük, hogy ismét többen támogattok minket ebben a hónapban, mint az előzőben.

Kedvcsinálónak megmutatjuk, hogy indul a történet, és mit rajzolt hozzá Áron:

Kiss Gabriella: A feleségem története

Voltak persze rossz érzéseim, mikor betetettük a koponyánkba a páros modot, de amikor Angela rukkolt elő a saját kétségeivel, úgy éreztem, meg kell védenem az egész szart, ami ettől hirtelen a saját, értékes és különleges szarommá vált. Éppen azokat az ellenérveket cáfoltam meg színpadi felháborodással, amik engem is aggasztottak – két legyet egy csapásra. Nagyszerű dolog lesz, szívem, hogy a hosszú tengeri utazásaid alatt, szívem, továbbra is együtt lehetünk. Szívem. Hiszen nincs mit titkolnunk egymás elől. De ha akarjuk, egyszerűen kikapcsoljuk, megmarad a privát szféra, a hagyományos szex. És ennyi házasságban töltött év után fel fogja pezsdíteni a szexuális életünket. Angela, akinek némileg rossz volt a lelkiismerete, hiszen az év felét valóban a kutatóhajón töltötte, végül igent mondott. Ezzel úgy érezhette, visszaáll a balesete után megborult egyensúly, és egy időre nyugodtan leléphet. Persze igaza volt, többé nem vettem elő a vitáinkban a kártyát, hogy „a fél karod ott maradt az óceánban, elmúltál ötven, és még mindig nem tudsz a seggeden ülni, mennél vissza a tenger fenekén turkálni, hogy odavesszen a másik karod is, vagy te magad?”. Nem voltak vitáink. A páros mod valóban felpezsdítette a szexuális életünket.

Eleinte dolgozni kellett rajta. Először csak a másik szobába vonultam át, és onnan igyekeztem összekapcsolódni a speciális védett vonalon Angela idegrendszerével, úgy próbáltam rá hatni, akár ott lenne mellettem, rajtam, körülöttem a teste, mintha azt a combot, azt a hasat simítanám, azt a mellet csókolnám, amit a fizikailag is létező kezemmel érinthetnék, és ez jobbára sikerült is. De azt a fókuszt, ami ebben a nyitott, szabadon áramló állapotban szükséges volt, nehezen tudtuk fenntartani. A cseles vagy szégyenteljes kis elkanyarodások szeretkezés közben eddig rejtve maradhattak a másik elől, most napvilágra kerültek: kettőnk közös tudategységében váratlanul bukkantak fel holmi bevásárlólisták, másnapi teendők, elfelejtett üzenetek, az én anyám, az ő anyja, az én apám, az ő apja, régen látott, ordenáré pornójelenetek, gyerekkori hősök, sorozatszereplők és arc nélküli emlékek mellekről, seggekről. Miközben megtanultuk ezt kontrollálni, mély és boldog nyitottságot építettünk ki, ahol a másik teljes elfogadása új szobákat, tágas termeket nyitott ki bennünk. Boldogok voltunk. Boldog, könnyű volt a szívem is, amikor egyik hajnalban kivittem Angelát a kikötőbe, aki fél kézzel és számos táskával, külön tokban lógó műszerrel és eszközzel is magabiztosan mászott fel a hajó fedélzetére. Tudtam, hogy amint lesz egy kis ideje elvonulni a többiektől a saját kajütjébe, mi összebújunk a modban, s csak a hangulatunk dönti el, dugunk, vagy szeretkezünk.

Ha tovább olvasnád, kattints ide és legyél a támogatónk!

A következő novella július és augusztus fordulóján várható, addig pedig olvassátok a hírlevelet és kövessetek minket a Facebookon!

Szép napot kíván:

Pintér Bence & Hetei Péter